Néhai Bischitz Gyula dr. porcellánplasztikai gyüjteményének kiállítása (Budapest, 1928)

Dr. Layer Károly: Porcellánplasztika

Kaendlernek főtörekvése oda irányult, hogy kifejező mozdulatok által életet öntsön alkotásaiba. Az alakok* nak és ezek ruházatának mintázásánál csak a lényeges vonások hangsúlyozására szorítkozott, a részletes plasz; tikai kidolgozást a gondos és ragyogó színű festett díszí; tés pótolja.

Azok a szobrászok, kik 1750 előtt Meissenben Kaendler munkatársai voltak csak igen csekély mér* tékben fejtettek ki önálló tevékenységet. Értékes munkaerő volt Johann Friedrich Eberlein, ki 1735;től 1749dg dolgozott a gyárban. Szigorúan mestere nyom* dókáin haladt, de azért néhány értékes önálló munká; val is hozzájárult a meisseni porcellánplasztika felvirág; zásához.

Kaendler 1750 körül a rokokóízléshez csatlakozott s bár 1775;ig megmaradt vezető állásában, ezután már egyre sűrűbben jutnak szóhoz a gyár többi szobrászai is. Az 1749;ben elhúnyt Eberlein helyét Friedrich Elias Meyer foglalta el, ki egyéni felfogásról tanúskodó mun; káival ügyes rokokószobrásznak bizonyult. 1761;ben a berlini gyárhoz szerződött, hol vezető állásban Kaend; ler szellemének meghonosítására törekedett. A rokokó; korszak szobrászai közül még Peter Reinicke fejtett ki nagyobb tevékenységet. Túlnyomólag a Kaendler által megmintázott szobrocskák és csoportok részletes ki; dolgozásával foglalkozott, önálló munkáival inkább a tömegizlésnek kívánt megfelelni.

Felemlítendő a francia származású Michel Victor Acier, ki 1764;ben került a meisseni gyárhoz s ott Kaend* ler mellett önálló munkakörhöz jutott. Munkáival a meisseni plasztika a klasszicisztikus irányhoz csatlako; zik. Acier kétségtelenül ügyes szobrász volt; szentimen; tális és morális tárgyú szobrocskái és csoportjai tetsze* tősek, de művészi értéküket tekintve száraz és kissé unalmas alkotások.

A meisseni porcellánművészetnek első és komoly vetélytársa az 1718;ban Claudius lnnocentius du Paquier által alapított bécsi gyár volt. Már du Paquier korában

8