Néhai Bischitz Gyula dr. porcellánplasztikai gyüjteményének kiállítása (Budapest, 1928)

Dr. Layer Károly: Porcellánplasztika

mikai ipart, mely most már versenyre kelhetett a hol* landusok által importált és nagy kedveltségnek örvendő keletázsiai porcellánnal. A porcellánnak fentemlített tulajdonságai azonban könnyen érthetővé teszik, hogy ez a kiválóan szép, mondhatni legnemesebb keramikai anyag a XVIII. század művészetében is csakhamar fon; tos szerephez jutott.

A porcellán gyors művészeti fellendülésének egyik főoka a barokk művészet festői iránya volt, mely a plasztikai ábrázolást mozgalmas és színes elemekkel szerette élénkíteni, erre pedig a porcellán kiválóan alkalmasnak kínálkozott. S habár a porcellánművészet virág; kora a XVIII. század közepére esik, olyannyira, hogy porcellán és rokokó egymástól csaknem elválaszthatat; lan fogalmakká váltak, a porcellánplasztika gyökerei belenyúlnak az ezt megelőző barokk korszakba, mely gyors iramban megtalálta ennek a művészetnek helyes irányát.

Kétségtelen, hogy a porcellánplasztika csodálatos felvirágzásához Erős Ágost szász választófejedelem adta meg a lökést. Az ő érdeme, hogy 1731;ben Johann Joachim Kaendler személyében olyan művészt nevezett ki a meisseni gyár modellmesterévé, aki a porcellán = stílust nemcsak Meissen, hanem az egész világ számára megteremtette.

Bármennyire gazdag és változatos a meisseni s a többi német gyárban működött szobrászoknak művészi produkciója, mégis valamennyien a Kaendler által meg; honosított kisplasztikái irányt követték, mely már kelet; kezésekor határozottan klasszikus jelleget öltött.

Kaendler igen hamar meggyőződhetett arról, hogy nagyobb daraboknak porcellánból való elkészítése csak; nem leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Ezek saját súlyuknál fogva az égetés közben süllyednek, össze; vissza repedeznek és technikai okoknál fogva a színes díszítés ráégetésére is alig alkalmasak. És úgy látszik, Kaendlert művészi ösztöne rövidesen annak felismerő; sére vezette, hogy a porcellán előnyei — az anyag tiszta

6