Dr. Layer Károly: A Herendi Porcellángyár története (Budapest, 1921)
festő volt és ebben az ágban a festőmunkásokat kiképezte. Az alakos festést három kiváló munkás végezte: Wettengel, Stabler és Varsányi Ede. A kínai festészetet a gyáros Vilmos nevű fia irányította, ki erre falubeli parasztfiukat sikeresen kifanítoít. A bécsi világkiállítást követő években a gyárban bizonyos konzervatív szellem jut uralomra. A nagyobb jövedelmezőség érdekében többnyire régi, jól bevált modelljaikaí másolják, melyekkel bécsi és pesti le- rakataiknak szükségletét látják el. A bécsi világkiállítást követő általános gazdasági válság súlyosan megviselte a gyár anyagi viszonyait, melyek különben soha nem állottak kellő arányban a nagy erkölcsi sikerekkel. Fischer Móric jobb művész volt, mint kereskedő. Fiai a gyárnak nagyobb jövedelmezőségét és nagyobb forgalmát célozták családjuk fenntartása érdekében. A két különböző felfogásból nézetkülönbségek, majd súrlódások lettek apa és fiai között. Ezeknek volt az eredménye, hogy az elkedvetlenedett és anyagi gondoktól sújtott gyáros 1876-ban a gyárat átadta fiainak. A HERENDI GYÁR FISCHER MÓRIC UTÓDAI ALATT. A kereskedelmi irány, mellyel Fischer Móric fiai a gyár anyagi helyzetén segíteni kívántak, nem járt a remélt eredménnyel. A testvérek közül Géza a gyár 2* 19
