Dr. Layer Károly: A Herendi Porcellángyár története (Budapest, 1921)

Özönlőitek be az országba s csakhamar agyonnyomták a kis herendi gyárat. A kormánytól — melynek egyedüli célja az agrár Magyarország kiépítése volt — nem lehetett támogatást várni s így történt, hogy a herendi gyár fennállásának harmadik esztendejében az elkerülhetetlennek látszó bukás szélén állott. Kossuth, ki hazafias ügybuzgalmában minden nemzeti vállalkozásnak harcosa volt, hírlapi cikkeiben mindent elkövetett a gyár megmentése érdekében, de buzdító szavai nem igen hatottak a nagyközönségre, mely már akkor is előnyben részesített minden külföldi dolgot és bizalmatlan volt a hazai gyártmányokkal szemben.

Úgy látszott, hogy már semmi sem képes megmenteni Herendet, midőn Fischer Mórnak egy életmentő ötlete támadt. Felhagyott a külföldi gyárak által portált, újdivatú, közönséges használati edények készítésével; magasabb, speciálisabb térre lépett: a régi kínai és a korai XVIII. sz-i európai porceliánok modorában kezdett dolgozni. Ebben az elhatározásában lényegesen befolyásolhatta az a nagy megrendelés, melyet Esterházy Károly gróf régi meisseni készletének kiegészítése céljából adott a gyárnak 1844-ben.

Fischer várakozáson felül megfelelt a belé helyezett bizalomnak és ezzel a sikerrel Herend megtalálta az útját annak, hogy magát a külföldi versenytől függetlenítse. Hogy ez az új irány mennyire célszerű

10