Magyar himzések kiállításának leiró lajstroma (Budapest, 1918)

II. Úri hímzések - Pótlások

71

1964. TERÍTŐ, kék szál as selyem és arany és ezüst drót hímzéssel. Középen virágos és gyümölcsös nagy koszorú, négy féllábon álló daruval, ennek közepén kisebb virágos koszorúban címer ; körül négyoldalt sorokba helyezkedő' kisebb-nagyobb virágszálak és csokrok.

Az alapot szakaszos selyem hímzés borítja, a mintát domború fémhímzés adja.

Erdélyi, 17—18. század, úri munka. A középső' koszorú és a szegfűrozetták a II. E. csoportban, az előbbi azonkívül a 4.—5. sz. antependiumokon. a törökös szegfűk fölébük hajló levéllel a 97. számon fordulnak elő. A kihímzett alap selyemmel egyenértékű, ez

is a 4.—5. számokra emlékeztet. A darvakat lásd a 121. számon. «

196c. PÁRNAHAJ VÉGE, arany és ezüst fonállal és piros selyemmel. Egymáshoz sorakozó motívumok : nagy csipkésszélű és kitöltött levél sarlóformán hajlik tövén fakadó és befelé néző nagy virág fölé. Alul szegélyben ívelt indákon váltakozó virágok.

Fektetett fém és szakaszos selyem, továbbá mustrás hímzés.

Állítólag báró Wesselényi Ferencz és neje gróf Rhédey Zsu- zsánna nászágyára készült (18. század közepe).

Kiállítja Máriássy Ödön.

196d. VÁLLKENDŐ, tüllalap kétféle ezüst szalag hímzéssel. Körülfutó szegélyben cikkes ívek sora, két végén nagy virágos gránátalmák, egész felületén apró csillagok váltakozó sorokban.

19. század eleje.

Kiállítja özv. Jekelfalussy Sándorné.

196e. SZOKNYA RÉSZE, lenfonál hímzéssel. Egész felületén apró virágok váltakozó sorokban, alján három hullámos sávban ferdén csüngő virágos bőségszarvak sora.

Lapos hímzés csipkeöltéssel, az aljon zsubnkolt alapon.

19. század eleje.

Kiállítja özv. Végh Jánosné.

A 62. és 158. számokat lásd: Műv. Ipar, 1891., 82. 1., 14. és 13. kép. A 158. számmal, mint Szendrei ott megállapította, egyező a székely nemzeti múzeum egy hímzése: Huszka J., Magy. díszítő styl, XL. tábla, 5. szám.