Magyar himzések kiállításának leiró lajstroma (Budapest, 1918)
II. Úri hímzések - F) Különböző minták
59 szimétrikus csokrok. Közöttük egymás fölé helyezkedő gránátalmák, legfölül nagyobb virág. Ferdesoros és lapos hímzés. Rozsnyóról származik, 17—18. század. Lásd: Magy. Iparművészet, 1915., 118. kép. 148. LEPEDŐSZÉL, aranyfonál és piros, zöld, kék és fehér szálas selyem hímzéssel. Egymáshoz sorakozó csipkésszélű ivek alá foglalt szimétrikus csokrok, közöttük hajlott levél, melyből két gránátalma nő ki. Alul szegély, mely váltakozó apró virágszálakból s alattuk iveit indáról lecsüngő váltakozó színezésű gránátalmákból áll. Szakaszos selyem és mustrás arany hímzés. Székelységi, 17—18. század. Lásd: Magy. Iparművészet, 1915., 127. kép. 149. TERÍTŐ (?) RÉSZLETE, piros, kék, zöld és fehér szálas selyem hímzéssel. Két oldalon egymáshoz sorakozó virágos ivek alatt két csipkés levél fölé helyezkedő nagy rozetta, Arab és lapos hímzés. Erdélyből származik, 17—18. század. 149a. PÁRNAHAJ, piros, zöld, világoskék és sárga szálas selyem hímzéssel. Végén hímzett. Középső sávjában két szembenéző és csőrében bogyós ágat tartó galamb között korona két virágos ág közé foglalt szívidom fölött, — az ágak kétoldalt a galambokon túl is folytatódnak. Jobbról-balról leveles ágak között gránátalma. A széles szegélyekben a koronamotivum rövid ágakkal, váltakozó helyzetben egymáshoz sorakozva, a középső ismét két galamb között. Arab és lapos hímzés. Felsőmagyarországi, 18. sz. első fele. Lásd: Magyar Iparművészet, 1915., 122. kép. 150. ING, aranyfonálhímzéssel. Borjúszáju. Az ujjak végén keskeny pártás szegélyek között sávban gránátalmavirágok, minden másodikból kihajtó csigásán befelé hajló csipkés levélpárral. Mustrás és lapos hímzés.
