Magyar himzések kiállításának leiró lajstroma (Budapest, 1918)
II. Úri hímzések - E) Zegzugosan árnyalt hímzések
49 E) Zegzugosan árnyalt hímzések.. Ez a kiállítási anyag egyetlen nagyobb csoportja, mely színezés és technika alapján foglalható egységbe. Színezésük gazdag, egyes színek több árnyalatban fordulnak ölő, másokkal jóformán csak ebben a csoportban találkozunk■ Bánffy Ágnes kendője 1664-ből (fénykép után ítélve) már ezekhez számítható; a 113. sz. párnahajnak, ha a rá vonatkozó, megbízhatónak látszó tradíciót elfogadjuk, egyidősnek kell lennie a 2. sz, takaróval és Bethlen Kata kelengyésládájával (a múzeumban), melyek 1694 bői és 95-ből valók■ — Bánffy Kata hímzésén (122. sz.) a minta egy része egészen ide tartozik, a többi a 18. század általános európai ízlésében van tartva s az «úri hímzésekkörén kívül esik- A 121. sz. csak részleteiben, a 123. csak színharmóniája alapján sorolható ide. *113. PÁRNAHAJ, arany és ezüst drót és több árnyalatú színes selyemhímzéssel. Mindkét felén három oldalon hímzett. Egymáshoz sorakozó, a sarkokban átlósan álló, váltakozva cikkes és virágos szélű ivek alatt két csipkésszélű levél közül kinövő' gyűrűsszárú váltakozó virágszálak: szegfű két levél vagy széles kelyhű virág két körtés és leveles csigás ág között. A színezés váltakozó. Gazdagon árnyalt zegzugosan mustrázott ferdesoros hímzés. Állítólag Bethlen Kata kelengyéjéből való. 17. század vége. 114. KENDO, arany és ezüst fonál és zöld, olajzöld, világoskék, világosbarna és fehér selyem hímzéssel. Négy négyzetes részből áll, mindegyiken azonos centrális minta : kerek rozettából merőlegesen négy szegfűszál nő ki, átlósan pedig szimétrikus csokor egy nagyobb és két kisebb virággal. Árnyalt zegzugosan mustrázott ferdesoros, egyszerű mustrás és szakaszos hímzés. 17. század vége. 115. ASZTALTERÍTŐ', arany és ezüst fonál és színes szálas selyem hímzéssel. Szélén mind a négy oldalon egymáshoz sorakozó csokrok két egymást keresztező száron váltakozó virágokkal. Középen 4
