Magyar himzések kiállításának leiró lajstroma (Budapest, 1918)

II. Úri hímzések

26

19. NYEREG, világosvörös bőrre aranydróttal hímzett és a minta vonalai mentén (részben áttörtén) kivágott s piros bársonyra, a kápán és a támlán ezüst fonállal átvont világoskék szövetre applikált díszítéssel, melyben négy helyütt kisebb piros bársony és kék atlasz betétek vannak.

A vánkoson két összehajló virágos inda fölött négykarélyos mező', mindegyik ívelt karélyban egy virágszál, középen levél; az oldaltakarókon szimétrikus csokor kis palmettaforrtia középső' és datolyapálma koronájához hasonló két nagy szélső virággal. A kápán és a támlán virágszálak. A szegélyben egyszerű hullámos indadísz.

Lapos hímzés.

17. század.

Lásd : Magyar Műkincsek, III. k., 2. tábla.

20. HÍMZÉS, sötétkék atlasz alapon arany és ezüst zsinórral és több árnyalatú színes szálas selyemmel. Nagyjában sorokba rendezett különböző nagy virágok, jobbadán kettesével egy szálon, kisebb levelekkel és bimbókkal.

Arab hímzés zsinór-körvonalakkal.

17. század közepe vagy második fele.

Rokon az I. sz. miseruhával, lehet «ún>> munka is.

II. ÚRI HÍMZÉSEK.

Régi úri családaink szerették fehérruhájukat, ágyneműjüket és asztali fehérneműjüket kihimezni. E divat bizonyos mértékig nemzetközi Volt, amint az képekből, mintakönyvekből és írott forrásokból különösen Olaszországra vonatkozólag világosan kiderül, elterjedtsége és tartóssága azonban az egyes országokban nagyon különböző lehetett; a külföldön fennmaradt efféle holmiból, sajnos, nagyon keveset ismerünk- Úgy látszik, hogy nálunk e divat tovább tartott s főként későbben általánosabb volt, mint a legfőbb nyugati nemzetnél.

E hímzések díszítő elemei a 17. század óta szinte kizárólag virágok; kevés idegenből vett alapformát erős fantáziára és önálló ízlésre valló módon ezerféle módon variálnak, erős bennük az ornamentális érzés is,