Magyar himzések kiállításának leiró lajstroma (Budapest, 1918)
I. Műhelymunkák
18 igaz, hogy szövött -— csótár (Meisterwerke der muhammed. Kunst, Taf. 220) minden tekintetben oly végtelen sokkal különb náluk, hogy magyar voltuk hihető. A gyönyörű nyereg (19. sz.) sokkal finomabb, pedig biztosan magyar munka. A tiszta zsinórhímzés (8. sz.), a bársonyalap (2. sz.), melyen a munka különösen nehéz, a bonyolultabb mustrájú vagy erősen domborodó fémhímzés (1., 3—5., 11. és 15—17. számok), fémfonál, drót és zsinór keverése és más effélék magukban is elegendők arra, hogy műhelyre gondoljunk; az egészen tökéletes kivitel is csak műhelyben lehetséges. A világi ruhák (6—7. szám), különösen a fejedelmi darabok, nagy házakban állandóan dolgozó, nagy gyakorlattal rendelkező, elsőrangú női munkásoktól is származhatnának, de valószínűbb, hogy ezek munkáit a legfinomabb «úri» holmi között kell keresnünkHogy a műhelyekben durvább, olcsóbb holmi is készült, mutatják a 10. és 14. számú miseruhák; az utóbbi fajtáknak Felsőmagyarországon egész soruk, maradt fenn, kétségtelen, hogy ott is készültek, bizonyosan egy helyen, ha nem épenséggel egy műhelyben (l. Magyarorsz. tört. emlékei II., 332. I.). Másrészt az egyházi ruhák közül épen a legszebbek azok, a melyek biztosan műhelyben készültek, az apáca-munka, bármennyire valószínűnek tetszhetnék is, nem játszik szerepet (l. Az iparműn. könyve, i. h.; jellemzők Szádeczky adatai is a szabókról, Ipar- fejlesztés és a céhek története 179. I.). «Magyaros», vagyis az úri munkákkal rokon motívumok nem egy darabon találkoznak,; bizonyos naivságok, pl. a gyökérből kiinduló inda a 2. sz. térítőn, gyakorlatlan tervező kezére vallanakEgyes esetekben persze lehetetlen eldönteni hogy műhelybeli Vagy «úri» munkával van-e dolgunk (20. 22., 56. és 164. sz.-ok). A műhelyek munkái keresztülmennek az ízlésnek európai értelemben vett barokk és rokokó változatain is, melyeknek az «úri» holmin alig van nyomuk- E korból kiállításunkon csak egy jellemző darab van (14. a. sz.); legszebb efféle emlékünk talán a sokszor közölt Rákóczi-féle pluviale Kassán. 1. MISERUHA, középsávja és vállrésze piros atlaszból, szélei hajszálfinom arany dróttal áthúzott recés kék (olasz) selyemből, arany és ezüst fonál, drót és zsinór, arany (?) szalag és több árnyalatú színes selyem hímzéssel. A középsávon egyenes szár emelkedik,