Dr. Layer Károly: Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum gyüjteményeinek leíró lajstroma (Budapest, 1927)
Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum gyüjteményei - I. Az emeleti körfolyosó - Keramikai gyüjtemény
KERAM1KAI GYŰJTEMÉNY 31 62. sz. szekrény. Tatai és stomfai faienceok, XVIII—XIX. század. A tatai faiencegyárat galánthai Balogh Ferenc Esterházy József Ádám gróf tiszttartója építette a XVIII. század ötvenes éveiben. Balogh 1765-ben halt meg s a haláléig terjedő, közel egy évtizednyi időszak készítményei még nagyon kezdetlegesek és durvák. A gyér virégzási kora a 80-as években kezdődik, amikor Schlögl János György vette át. A tatai gyár a holicsihoz hasonló tevékenységet fejtett ki, amennyiben túlnyomólag idegen minták után dolgozott. Az edények közül a korábbiak a rokoko, a későbbiek a klasszicizáló irány formáit tüntetik fel. A gyár úgy technikai kivitel, mint a festés finomsága tekintetében igen jó minőségű árut készített. Schlöglnek 1811-ben bekövetkezett halála után a gyár vejére Pasteiner Józsefre szállott örökségképen, aki a gyártásnak régi színvonalát még egy ideig fenn tudta tartani. A keménycserépedénnyel azonban a gyár nem biria ki sokáig a versenyt. A hanyatló vállalatot Pasteiner eladja Fischer Wolfgangnak, aki már át is tér a keménycserép- gyártásra. Miután a gyér még egynéhányszor tulajdonost cserélt a XIX. század második felében végleg feloszlott. A gyár rendes jegye T, a Pasteiner idejéből való faienceok P-vel vannak jelezve. A pozsonymegyei Stomfán a XVIII. század közepe óta a környékről odatelepedett habán fazekasok igen jó cserépárut készítettek. Ezért a legkorábbi stomfai készítmények alig különböznek a többi habán cserepektől, de a XVlII. század vége felé az akkor már nagy kedveltségnek örvendő holicsi faienceok erős hatását mutatják. A stomfai fazekasok közül Putz József volt a legjelentékenyebb, ki műhelyét a XIX. század elején gyárszerű vállalattá fejlesztette, mely ennek a századnak közepéig fennállött. A stomfai agyagipar első évtizedeiben ez edényeket nem jeiezték, a XVIII. század vége óta azonban az egvbefont ST-betűkből alkotott gyárszerű jegyet használják a műhelyek. A 62. sz. szekrény anyagának jelentékenyebb darabjai: tatai asztaldísz, oszlopos architektúrában álló kapucinusbaráttal; két tatai karos gyergyatartó, alakos szárral; három tatai tányér, plasztikus rákokkal. 63. sz. szekrény. Tatai, stomfai és budai faienceok, XVIII—XIX. század. Részben rokoko-, részben Louis XVI.-Ízlésű edények.
