Dr. Layer Károly: Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum gyüjteményeinek leíró lajstroma (Budapest, 1927)
Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum gyüjteményei - I. Az emeleti körfolyosó - Keramikai gyüjtemény
KERAM1KAI GYŰJTEMÉNY 25 A 32. sz. szekrény anyagának jelentékenyebb darabjai: füstölő, bronzfoglalatban, Chantilly, XVIII. sz. k.; francia (Vincennes, Sévres) és svájci (Nyon, Zürich) csészék, XVIII. sz. m. f.; a szt-pétervári orosz császári porcellángyár Louis XVI.-asztalkészletének több darabja. 33. sz. szekrény: Herendi porcellán, XIX. sz. A herendi porcellángyárat Fischer Móric alapította 1839-ben, aki addig Pápán jól jövedelmező keménycserépgyár bérlője-volt. Fischernek vállalkozásában segítségére volt S ingl József nevű műhelyvezetője, ki a gyártáshoz szükséges technikai ismereteket csehországi gyárakban sajátította el. A gyárnak mér igen rövid időn belül sikerült egészen jóminőségű használati árut előállítani. Ezeken az első gyártmányokon határozottan érzik a cseh iskola: formában, dekorban és színezésben a negyvenes évek ú. n, neobarokk ízlésébe illeszkednek. Fischernek ama törekvése, hogy tisztén kelendő használati porcelléno- kat készítsen csakhamar válságos helyzetbe juttatta fiatal vállalatét. Az évtizedek óta virágzó cseh gyárak töméntelen terméke szabadon özönlött be az országba és rövid időn belül agyonnyomta a kis gyárat. Fischer, hogy vállalatét a fenyegető bukástól megmentse, felhagyott a közönséges használati edény gyártásával és magasabb, speciális térre lépett: a régi kínai és a korai európai porcellánok modorában kezdett dolgozni. Miután Herend abban az időben az egyedüli gyár volt. mely a régi minták után dolgozott, Fischernek ez az iránya a vállalat gyors felvirágzásához vezetett. A herendi gyárnak munkaköre két csoportba foglalható. Az egyik a különböző régi készletek kiegészítése, mely úgyszólván tisztára másolómunka. A másik csoport mór művészi jelentőséggel bír. Ebbe sorozhatók a régi porcellánok hatása alatt, szigorúan azok ízlésében készült darabok, melyek azonban nem tekinthetők szolgai másolatoknak. Felhasználják ugyan a régi porcellánok formáit és díszítményeit, de ezen kereteken belül sajátos ízlést tüntetnek fel, mely határozottan magán hordja a herendi jelleget. 1876-ban Fischer Mór a gyárat átadta fiainak. A kereskedelmi irány, mellyel a gyár jövedelmezőségét emelni kívánták, nem járt a remélt eredménnyel, sőt a vállalat gyors hanyatlásának okozója lett. 1885-ben a gyár részvénytársasággá alakult,
