Jakabffy Imre szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 13. (Budapest, 1971)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Zlinszkyné Sternegg Mária: A hangszergyűjtemény újabb szerzeményei

ZLINSZKYNÉ STERNEGG MÁRIA A HANGSZER! i YK.ÍTEMÉX Y l" JA RH SZERZEMÉNYÉÉ A XYIII. század végén és a XIX. században a zongoramechanika tökéletesítéséve] párhuzamosan, a zenei klasszicizmus (Beelhoven) és főleg a romanlika (Chopin, Schumann) sok olyan jelentős zongoraművet alkotott, amelyeknek hálására a zongora a német nyelvterület polgárságának legkedveltebb házi hangszerévé vált. A növekvő kereslet miatt a XIX. század első harmadában számos zongorakészítő-műhelyt alapítottak. A kész. magában véve befejezett kalapácszongora a XIX. század első évtizedeiben, a bécsi klasszicizmus zenéjének, nem utolsósorban Beethovennek Itatására, tovább változik a nagyobb hangerő és a teljesebb kifejezőképesség irányában. Amellett, hogy megfelel Beethoven követelményének — ..Kraft und Bedeutung" —. a tiszta, klasszikus zongorahang átalakult azzá a varázsos, lebegő, távolba csengő hanggá, amely megfelelt a kibontakozó romantika érzésvilágának. A zongoraépílés legkiválóbb mesterei. Anton Waller, a Schanz, fivérek. Nanette Stein Streicher és Conrad Graf voltak. E nagy mesterek műveiből Magyarországra is kerüli egynéhány példány, amelyek ma a közgyűjtemények féltve őrzött kincsei.'' A világhírnek örvendő műhelyeken kívül azonban számos kisebb műhely is virágzik ebben az. időszakban Bécsben. Hangszereik ugyancsak történeti értékűek, ha nem kapcsolódnak is össze nagy alkotóművészek és zeneszerzők nevével. Michael Schweighofen Michael Rosenberger. Georg I lasehka neve jól ismeri a hangszertörténeli irodalomban. Ezek a mesterek is. természetszerűleg, a tipikus bécsi mechanikát építik be — külsejüket tekintve nemegyszer rendkívül gazdagon kivitelezett — hangszereikbe. Ezek a fortepianók művészi kvalitásuk miatt külföldi hangszerműzeumok és kiállítások vonzó és kiemelkelő objektumai. Hazai gyűjteménybe az utóbbi években került e mesterektől egy-egy jelentős alkotás. Georg Haschka fortepianójának

5 bemutatása e dolgozni egyik célja (I. kép). 1 A közlemény első részét ugyanezen címmel lásd: IME XI. (1968). Jelen tanulmányban bemutatott kél zongora Sváb Jánosné sz. Groedel Irén tulajdonából, ajándékozás révén jutott az Iparművészeti Múzeum birtokába. I langszergyíijleinényünk ezáltal, két nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő értékkel gyarapodott. - Katalog der Sammlung alter Musikinstrumente. I. Teil. Saitenklaviere. Wien. 1966. 25. 3 Nemzeti Múzeum hangszergyűjteményében Johann Schanz és Conrad Graf egy-egy fortepiauó

ja. Gábry György: Régi hangszerek. Bp., 1969. 34. 9—10. kép; a MTA Zenetörténeti Múzeuma tulajdonában egy asztalzongora Anton Waltertől. ' Michael Schweighofer asztalzongorája az. Iparművészeti Múzeum hangszergyűjteményében: Michael Rosenberger Fortepianója az MTA Zenetörténeti Múzeuma tulajdonában. •' IM lelt. sz.: 64.3.1. Méretek: magassága 86 cm, hosszúsága 234 cm. szélessége 130 cm. A Germanisches Xationalmuseiim Neupert-féle zongoralörténeti gyűjteményében őriz MINe 5 Iparművészeii Múzeum Évkönyve 65