Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 12. (Budapest, 1970)
IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Vadászi Erzsébet: Teniers parasztjai egy Esterházy ülőgarnitúrán
kívül Schönbrunn-nak. Esterházy „Fényes" Miklós nemcsak a francia udvart ismerte, de mint a magyar testőrök (Bessenyeiék) kapitánya (1765-től) élete egy részét Schönbrunnban, Mária Terézia udvarában töltötte. Eszterházából úgyszólván semmi sem maradt napjainkra, éppen ezért oly fontos számunkra a schönbrunni kastély ma is meglevő szobáinak rekonstrukciója. Csak leírásokból tudunk J. F. van der Borcht gobelinjeinek magyarországi létezéséről, Bécsben viszont mai napig ott vannak Borcht Halászai, s ugyanebben a szobában hat karosszék, ezek háttámláin kettesével a 12 hónap szimbolikus ábrázolásával. Éppen a schönbrunni példából kiindulva következtethetünk arra, hogy Eszterházán a németalföldi (Borcht kárpitú) szobában, a már említett kanapé társaságában lévő hat karosszék háttámláin is tulajdonképpen szimbolikus hónapábrázolással találkozunk. Brüsszeli kárpitokon már a XVI. századtól megfigyelhetjük az év hónapjainak allegorikus ábrázolását. Legismertebbek talán a müncheni, Brüsszelben a XVI. században készült Hónapok, a római Doria palota hasonló témájú kárpitjai és a New York-i Metropolitan Museumban található, Jan van Orley metszetei után készült hónapábrázolásos gobelinek. 18 Hans Vliege a bécsi gobelin-gyűjtemény hat allegorikus hónapábrázolásáról a közelmúltban bizonyította be, hogy azok David Teniers II, illetve III metszetei után készültek. 10 A hónapok itt is kettesével következnek egymás után, azonban a bécsi kárpitok kompozíciója elvontabb, előtérbe kerülnek a jelképes állatábrázolások, fent kartusokban a hónapok nevei szerepelnek. Teniersmotívumok főleg a háttérben jelentkeznek, s ezeken is érződik Pieter Thyseus metszetének hatása. Bécsben kifejezetten hónapábrázolásról van szó, Eszterházán elrejtődik a szimbolikus tartalom s előtérbe kerülnek David Teniers alakjai. A bécsi kárpitok David Teniers II, illetve III közvetlen kartonjai után készültek a XVII. század második felében; az Esterházy bútorhuzatokon csak a Teniersek meghatározta ábrázolási mód érződhet csaknem 100 évvel a németalföldi festők halála után. A mai nézőben talán fel sem merül az a gondolat, hogy az egyik szék álló téglalap alapú háttámláján, a kanapéhoz hasonló kiképzésű betétmezőben lévő, terített asztalnál ülő négy figura az év első két hónapját jeleníti meg (7. kép). Már a középkorban és a reneszánsz művészetben is gyakoriak a lényegében antik és bizánci előképekre (velencei Szent Márk-templom kapuja) visszamenő Ianus-ábrázolások. Általában a hónapokat a megfelelő mezei munkák jelképezik. 20 Azonban az évnek nem minden hónapjában dolgoznak kint a mezőn. A falusi emberek a telet a pihenésnek, a mulatozásnak szentelik; idejük nagy részét nem kint, hanem bent a szobában, asztal mellett összegyűlve töltik el, mint ahogyan ezt a székkárpiton is látjuk. A középkori és reneszánsz profán ikonográfiái tradíciók a XVIII. század közepén is töretlenül érvényesülnek a március-áprilist bemutató következő széken is (8. kép). Itt már kint vagyunk a szabadban, s a jobb sarokban ülő kalapos hölgy kertésze szorgoskodását 18 Uo. 19 Vliege, Hans: Eine Bildteppiehserie die zwölí Monate nach Kartons von David Teniers II (1610—1690) und David Teniers III (1638—1685) im Besitz der Wiener Gobelinsammlung. Alte und moderne Kunst 1—2. 1963. 2« Van Marie, Raymond: Iconographie de l'art profane. 1931. 379.; Pigler, A, : Barockthemen. Bp. 1956. 481.
