Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 12. (Budapest, 1970)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Nékám Lajosné: A pécsi Zsolnay gyár első készítményei és jegyei

8. Fajansz dísztál (1897) — Fayence-Prunkschüssel (1897) i Zsolnay tehát porcelán készítésével is korán megpróbálkozott, mint a többi kőedénygyáros, de belátta, hogy nyersanyag híján ez a vállalkozás eleve kudarcra ítélt. Ezeken a darabokon sem forma-, sem dekorszám nincsen; ez is bizonyítja tehát, hogy egyedi, kísérleti darabok. Ehelyett kidolgozta a „páte sur pâte" technika alkalmazását. Ez a máz alacsony hőfokon égő, kevés kovasavat, több alumíniumoxidot tartalmazó kaolinból készült, tehát lágy, porcelánszerűén viselkedő alapanyag. Innen vezetett az út a híres találmányhoz, a fajanszon történő porcelánmáz alkalmazásához. A ,,pâte sur pâte" technikát láthattuk az 1390-es leltári számú dísztálon (8. kép). A sárgás, drappmázas fajansztál széles peremén, kaolinos fehér maszszával, hegyes levelű ágakat rakott fel, míg a tál öblében röpködő galambok között játszadozó, lantot tartó két puttó látható. A tál jelzetlen, de forma- és dekorszáma bizonytalanul olvasható egyjegyű szám. Tehát ez a tál is a gyár korai készítménye. A képen melléhelyezett egyik kis tányéron (ltsz. 51.592) szintén ,,pâte sur pâte" technikával kivitelezett díszítést figyelhetünk meg, ezt az ún. Cubash minta díszíti. A herendi porcelángyárban már az 1870-es években használták ezt a távolkeleti eredetű díszítést. A Kolozsvárt 1874-ben alapított Fischer Vilmos gyár ezt a mintát üzeme jellegzetes motívumává fejlesztette. Múzeumunk kis tálját barna csigás vonalak és kis levélkék borítják. Köztük három, fehér porcelánból felrakott, domború kihagyásos mező, melyben kék virágok láthatók. Jelzése Z. V. Pécs 6.