Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 12. (Budapest, 1970)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Nékám Lajosné: A pécsi Zsolnay gyár első készítményei és jegyei

8. Fajansz dísztál (1897) — Fayence-Prunkschüssel (1897) i Zsolnay tehát porcelán készítésével is korán megpróbálkozott, mint a többi kőedénygyáros, de belátta, hogy nyersanyag híján ez a vállalkozás eleve ku­darcra ítélt. Ezeken a darabokon sem forma-, sem dekorszám nincsen; ez is bizonyítja tehát, hogy egyedi, kísérleti darabok. Ehelyett kidolgozta a „páte sur pâte" technika alkalmazását. Ez a máz alacsony hőfokon égő, kevés kova­savat, több alumíniumoxidot tartalmazó kaolinból készült, tehát lágy, porcelán­szerűén viselkedő alapanyag. Innen vezetett az út a híres találmányhoz, a fa­janszon történő porcelánmáz alkalmazásához. A ,,pâte sur pâte" technikát láthattuk az 1390-es leltári számú dísztálon (8. kép). A sárgás, drappmázas fajansztál széles peremén, kaolinos fehér masz­szával, hegyes levelű ágakat rakott fel, míg a tál öblében röpködő galambok között játszadozó, lantot tartó két puttó látható. A tál jelzetlen, de forma- és dekorszáma bizonytalanul olvasható egyjegyű szám. Tehát ez a tál is a gyár korai készítménye. A képen melléhelyezett egyik kis tányéron (ltsz. 51.592) szintén ,,pâte sur pâte" technikával kivitelezett díszítést figyelhetünk meg, ezt az ún. Cubash minta díszíti. A herendi porcelángyárban már az 1870-es évek­ben használták ezt a távolkeleti eredetű díszítést. A Kolozsvárt 1874-ben ala­pított Fischer Vilmos gyár ezt a mintát üzeme jellegzetes motívumává fejlesz­tette. Múzeumunk kis tálját barna csigás vonalak és kis levélkék borítják. Köz­tük három, fehér porcelánból felrakott, domború kihagyásos mező, melyben kék virágok láthatók. Jelzése Z. V. Pécs 6.

Next

/
Thumbnails
Contents