Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 12. (Budapest, 1970)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Katona Imre: Hüttner József keramikus munkái az Iparművészeti Múzeumban

4. Rozettás tál, Telkibánya, 1837. — Schüssel mit Rosette menyek már ismert folyamatosságába illesztenünk, mert még gondolatilag sem lehetséges, hogy 1842 második felében Apátfalvára költöző Hüttner előbb megszervezi, megindítja a kőedénygyártást, majd anyagi lehetőségei kimerültek és csődbe jut, bíróságilag kiutasítják a bérleményből, végül Apátfalvárói Pécsre költözik és felépíti a papírgyárat. Mindezt egyetlen év alatt lehetetlenség elintézni. Már ez is kizárja, hogy a pécsi papírgyáros Hüttnert a Telkibányáról Miskolcra, majd Bélapátfalvára költöző Hüttner Józseffel — Hüttner Mátyás fiával — azonosítsuk. Szerencsére olyan adatokkal is rendelkezünk, melyek kizárják a két személy azonos voltát. A kőedénygyárost Hüttner Józsefnek hívják, a pécsit, az 1843-as tárgymutató szerint H. J. Keresztélynek. Nem tudjuk, hogy Hüttner Józsefnek volt-e két keresztneve, annyi bizonyos, hogy a peres akták közt mindig csak H. Józsefnek és sohasem H. József Keresztélynek említik. A tárgymutató német szövegéből végül kiderül, hogy a pécsi papírgyáros nem Hüttner József, hanem H. János Keresztély volt, így tehát két különböző személyről van szó. Ezt életrajzi adatok is megerősítik. A pécsi Hüttnerre vonatkozóan már 1840 elején olvashatunk a pozsonyi Hírnökben: az áprihs 9-i