Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 12. (Budapest, 1970)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Katona Imre: Hüttner József keramikus munkái az Iparművészeti Múzeumban

1. Porcelán tál, Telkibánya, 1838. — Porzellanschüssel Már a múlt század 80%as, 90-es éveitől közismert, hogy a magyar kőedénygyárak nemcsak a külföldiekkel álltak közvetlen vagy közvetett kapcsolatban, hanem egymással is. Ezt elsősorban a szakemberek vándorlásával magyarázhatjuk. Hogy a telkibányai és a miskolci kőedénygyár között is ilyen kapcsolat állhatott fenn, ezt sokáig csak valószínűsíthettük. Egyes jelek ugyanis mintha az ellenkezőjét mutatnák. Telkibánya a mai Magyarország egyik legészakibb helysége, a XIX. század elején azonban még ettől északabbra, a Felvidéken is voltak működő kőedénygyárak (Körmöcbánya, Kassa, Igló és Murány). Emiatt a telkibányai kőedénygyár nem talált piacra az ország északi városaiban, hanem délre és délkeletre próbálta piaclehetőségeit kialakítani. Nemcsak Miskolcon, Debrecenben, hanem Ungváron is volt a gyárnak már korán lerakata. Ugyanerre terjeszkedett az 1832-től működő miskolci kőedénygyár is. Ezekből viszont kétségtelen, hogy a két gyárnak alig lehetett tartós kapcsolata egymással. Egy másik körülmény viszont mintha arra mutatna, hogy a két gyár között mégis volt kapcsolat. Ugyanis a miskolci gyár egyik alapítójának, Butykay Józsefnek apja, az Abaújszántón lakó Butykay Sámuel a telkibányai gyártulajdonos, Bretzenheim Ferdinánd herceg jogi intézőjeként is többször közreműködött,

0 melyből — 0 OL Bretzenheim es. lt. (P. 6G/ÎI.) A. 10. Protocollum sessionis. . . (Igazgatósági ülések jkv. 1838. nov. 7. ülés.) Továbbiakban Prot. sess.