Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 11. (Budapest, 1968)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Vadászi Erzsébet: Philippe de Lasalle Esterházy-mintája

5. kép. Nagy Katalin selyemre szőtt portréja (Lyon) Nagy Katalin számára két olyan selyemszövetet is készített, amelyet kapcsolatba szeretnénk hozni az Esterházy mintával. Két szék háttámla-burkolatáról van szó (6., 7. kép). Hogy császári a megrendelő, azt jelzi a gazdagon árnyalt virágcsokor alá helyezett kereszt és országalma. Ennél többet mond nekünk azonban az ellentétes oldalon látható, a tenger árjával küszködő vitorlás hajó, amelynek ittléte nem véletlen : ez ugyanis utalás a cárnő krími háborújára és egyben fényt vet a készítés időpontjára is. A török elleni háborúra Katalin trónralópése után hat évvel, 1768-ban került sor, s a háború első szakasza hat évig, 1774-ig tartott. E széktámla párdarabján lobogó szalaggal és bojtos zsinórral összefűzött győzelmi zászlókat láthatunk, középen kiterjesztett szárnyú sassal, végső lezárásként pedig babérkoszorúval átfogott, pávatollakból kialakított csokorral. Ezek a pávatollak hozhatók kapcsolatba a versaillesi Esterházy tapéta pávatollaival. Hasonló — a motívum azonosságán kívül — a pávatollak egymás mellé helyezése, színgazdagsága, komponálási módja is. Azonos típusúak a virágok és hasonlóképpen árnyaltak a levelek. Mindez keletkezésük egyidejűségére utal. A pétervári bútorkárpit azonban figurális elemeket is tartalmaz, márpedig ilyen jellegű díszítőmotívum csak elvétve fordul elő a korai oeuvre-ben, s