Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 11. (Budapest, 1968)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Vadászi Erzsébet: Philippe de Lasalle Esterházy-mintája

inkább a későbbi, főleg az 1780-as években keletkezett alkotásokra jellemző. Ebből a meggondolásból kiindulva, a pétervárinál korábbinak kell tartanunk az ún. Esterházy selyemtaftot, amelynek készítési idejét ismételten a Maison Pernon alapítási éve (1762) és a krími háborút szimbolizáló kárpit készítési ideje (1774) közé kell tennünk. Külön ki kell emelnünk, hogy Lyonban, a Pernon házban készült s Lasalle tervezte falburkoló selymet Gros de Tours-nak is nevezik. Ez tulajdonképpen Tours-i módra szőtt különleges selyemtaft, amely nevét Tours városáról kapta ugyan, de egész Franciaországban, s így Lyonban is gyártották. Mind az eredeti, mind a jelenlegi rekonstruált versaillesi falburkolat Lyonban készült Gros de Tours. Igen fontos ez a megnevezés számunkra most, amikor már csak az egykori leírások és levéltári adatok alapján tudunk magunknak képet alkotni arról, milyen is lehetett Esterházy ,,Fényes" Miklós pazar fényűzéssel berendezett eszterházai kastélya, ahol 1773-ban — egy évvel Rohan herceg látogatása után — királyi vendégét, a francia királyné anyját, Mária Teréziát és kíséretét fogadta. Az első részletesebb leírás, a Beschreibung des hochfürstlichen Schlosses Esterház im Königreiche Ungern szerint (amelynek szerzője valószínűleg Jacoby, s amely metszetes könyvet 1784-ben adták ki Pozsonyban) az első emeleti díszteremből nyíló szobákról a következőket olvashatjuk: „Das erste Zimmer an diesem Saale rechter Hand ist mit gemahlten Spalieren ausgeschlagen; das andere mit rothem Damaste, das dritte mit grünem GROS DE TOURS, das vierte lakirt, und noch verschiedene Zimmer

. . ."továbbá: „Die Zimmer linker Hand sind dennen zur rechten, an kostbarer Einrichtung, und allerhand Seltenheiten völlig gleich, unter welchen sich eines das mit Tapeten aus der Fabrik der Gobelins, ein anderes aber, welches mit Indianisch bemahlten GROS DE TOURS pranget, sichbesonders auszeichnet". Tehát a hercegi és hercegnéi lakosztály első emeleti részében két olyan szoba is volt, amelyet Gros de Toursral borítottak. Sokatmondó adat ez, Esterházy „Fényes" Miklós személyes francia kapcsolatainak újabb szálaira utal. Mária Terézia fiának, Józsefnek „római" királlyá történt koronázására 1764-ben Esterházy „Fényes" Miklóst küldte követként Frankfurtba. Itt látta meg az előkelő magyar főurat és kíséretét Goethe, aki a Dichtung und Wahrheit-ben lelkesen ír találkozásukról. Frankfurt után Párizs és Versailles a következő állomáshelyek. Nem érthetünk egyet azzal a felfogással, amely szerint Versailles hatására érlelődik meg benne Eszterháza felépítésének gondolata, hiszen ekkor már folynak a munkálatok a süttöri kastélyban, legalábbis Rahier intéző folyamatosan küldi erről jelentéseit a hercegnek külföldre is. A belső téralakítás és berendezés szempontjából — mint azt bizonyítani kívánjuk — XIV. Lajos palotájának nagy a hatása a magyar Versáliára. Esterházy Miklóst útjain — későbbi 1767-es strasbourgi utazása alkalmával is, mikor szintén átutazott Párizson és környékén — művészek egész serege kísérte, többek között Tomassin Alajos zeneszerző és az a Jacoby, akiben sokáig a kastély építőjét sejtették. Ma már szinte bizonyos, hogy Jacoby a herceg útitársa, művészeti kérdésekben tanácsadója volt, akit nem véletlenül rendel maga mellé 8 A Gros de Tours vastag taftszerű szövedék. Meghatározásához 1. a Hugo Glafevféle Textillexikont (Stuttgart - Berlin 1937. 331.). 9 Beschreibung des hochfürstlichen Schlosses Esterház im Königreiche Ungern. Pressburg 1784. 6 Iparművészeti Múzeum Évkönyve 81