Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 11. (Budapest, 1968)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Vadászi Erzsébet: Philippe de Lasalle Esterházy-mintája

VADÁSZI ERZSÉBET PHILIPPE DE LASALLE ESTERHÁZY-MINTÁJA „Versailles-on kívül talán nincs egész Franciaországban hely, amely pompa tekintetében Eszterházával összehasonlítható" . . . ,,Eszterházán Versailles-ra találtam."

1 Mind az egykorú írások, mind a későbbi szakirodalom magyar Versáliának nevezi a XVIII. század második felének legkiemelkedőbb magyar alkotását, az eszterházai kastélyt. Az összehasonlítás és párhuzam nem véletlen, hiszen Párizs és Versailles ízlést irányító szerepe vitathatatlan, leggazdagabb főuraink életeszmenyét adja XIV. Lajos udvara. Versailles-ban is, Eszterházán is csodálatosan fonódik össze élet és színjáték egy-egy ünnepség, Bessenyei György által is megörökített Vígasság alkalmával.

2 E palota kiindulópontja a herceg ,,Tündérországának" ; amelyben a fénypontot a szökőkutak és tűzijátékok mellett a raffinait módon megvilágított, Van Dyck festményeit megelevenítő élőképek jelentették. Eszterháza megteremtője Esterházy „Fényes" Miklós herceg 1762-ben bátyja, Pál Antal halála után örökli a majorátust. A Martinelli építette vadászkastélyból a würzburgi iskolázottságú Melchior Hefele tervezi a ma is fennálló épületet, illetve épületegyüttest. Napvilágot látott olyan nézet, amely szerint a kastély díszítő munkáinak színvonala meg sem közelíti az építészetét. Az iparművészeti ágak közül eddig egyedül csak a vasművesség részesült kedvező elismerésben: a gazdagon kiképzett fő- és oldalkapu, az első emeleti erkélyek díszítése keltette fel csak a kutatók fig3^elmét.

3 A magunk részéről inkább Vályi Andrással értünk egyet, aki állítja, hogy „Belső ékességei e várnak külső igen jeles formájához nemtsak hasonlítnak, hanem ahhoz valóban eléggé méltók, ha felül nem haladgyák."

4 Hogy Vályi András mennyire nem túloz, azt jelen tanulmányunkkal is. bizonyítani kívánjuk. Ezúttal az eszterházai kastély egyik fontos, reprezentatív termének falikárpitjával foglalkozunk, mely nem kisebb tervező, mint Philippe 1 Zorn de Bulach: L'Ambassade de Prince Louis de Rohan à la Cour de Vienne 1771 — 74. Strasbourg 1901. (Közölve a Századokban 1910-ben, Kont Ignác előszavával, 124.) 2 Bessenyei György: Eszterházi vígasságok. 1772. 3 Esterházy Pál herceg levéltárosa szerint Johann Carl Franke a főkapu elkészítéséért 2631,36 forintot, az oldalkapukért 2840,24 forintot kapott. Hárich János.: Eszterháza, 1944. OSZK Kézirattár. 4 Vályi András: Magyarország leírása. Pozsony 1794. (Eszterházáról szóló rész.)