Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 11. (Budapest, 1968)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Nékám Lajosné: Barkóczi Mária térítője

4. kép. Részlet egy XVII. sz.-i mintakönyvből — mint cezúra — után a név betűinek nagysága a mondatszalag elejének évszámaival egyező. A legvalószínűbb feloldásként ezért azt javasoljuk, hogy az AUGUSIS nem az Augusti-nak valami hibás változata, hanem augusztus 15-ének rövidítése, vagyis AUGUS 15, csak igen szorosan összeírva. Ugyanis az utolsó két betűjel éppúgy olvasható IS-nek, mint 15-nek. Az augusztus 15-i dátumot az is valószínűsíti, hogy a felirat folytatásában a Mária név fordul elő; augusztus 15-e pedig — mint tudjuk — a legnagyobb Mária ünnep, magyaroknak különlegesen fontos ünnepe, Nagyboldogasszony napja. Barkóczi Mária tehát vagy adta, vagy pedig kapta ezt a terítőt 1665 augusztus 15-én. Most már csak egy kérdésre hiányzik a válasz : ki a Barkóczi család tagjai közül az a Mária nevű, aki ekkortájt élt vagy született. Lehetséges, hogy az adományozó nevét tartalmazza a terítő, ez volt általában a gyakoribb szokás. Ha ezt elfogadjuk térítőnk esetében, akkor Haller Istvánné Barkóczi Anna Mária az ajándékozó, akit a családi feljegyzésekben Mária néven emlegetnek. A Barkóczi család Zalából származott el a XV. században Zemplénbe és a Felső Tisza vidékére.

8 Az első, aki kiemelkedett tagjai közül, Barkóczi László báró volt. 1633-tól kállai főkapitány, majd 1659-ben Ung megye alispánja. Két nőtestvére a nürnbergi eredetű, a XV. században Erdélyben megtelepedett Haller családba házasodott. Mária Haller Istvánnak, a küküllői főispánnak és országos főkapitánynak, négy erdélyi fejedelem tanácsosának lett a felesége. Gyermeke nem lévén, férje 1657-ben bekövetkezett halála után a Barkócziak kassai házába költözött.

9 Kemény Lajos

10 közli, hogy a buzgó katolikus Barkóczi Mária a Szt. Erzsébetről elnevezett kassai székesegyháznak több, liturgi8 Reiszig Ede: Zemplén vármegye története. MVV Zemplén vm. Bp., é. n. 392 — 398. 9 Kerekes György: Nemes Almássy István élete. Kassa 1902. 10 Kemény Lajos: Hol készült a sztropkói casula? Archaeologiai Értesítő 1909. 221.