Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 11. (Budapest, 1968)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Héjjné Délári Angéla: Augsburgi dísztál a vezekényi csata emlékére

Tálunk mesterének a kapott támpontokon túlmenően sem kellett messzire nyúlnia sémáért művéhez, hiszen e háborúkkal teli évszázad előtérbe helyezte a csataképfestőket. Pozsony és Augsburg kapcsolatában figyelmet érdemel az az adat, mely szerint a népes augsburgi Drentwett ötvösfamilia egyik festő tagja, Jonas (1650—1720) Utolsó ítélet freskót festett Pozsonyban, a gótikus városházán, szignója szerint 1695-ben.

47 Csatajelenetes lapjait E. Beck és G. A. Müller metszették lemezre,

48 melyek azonban a vezekényi csata jelenleg ismeretlenségben lappangó rézmetszetével az ő késői születési dátuma miatt, sajnos, nem hozhatók kapcsolatba. A kor legismertebb csatafestője a holland Wouwerman (1619—1668), majd az augsburgi Rugendas (1666—1742) volt, akik nyomán a harmincéves háború és a török elleni hadviselés ütközeteit az ötvösök is megörökítették. így 10 darab ezüsttálat őriz a Nemzeti Múzeum is, kuruckori csatajelenetek ábrázolásával, mely sorozatot E. S. mester készítette Augsburgban, a hagyomány szerint a Buda felszabadításában szerepet játszó Savoyai Jenő számára.

49 Az Esterházy-tálhoz azonban nemcsak hatalmas méreteivel, hanem kompozíciójával is a legközelebb áll a moszkvai Kreml Fegyvertárának az a dísztálja, amelyet János Kázmér lengyel király adományozott Alekszej Mihajlovics cárnak 1648-ban

50 (16. kép). Ez is Augsburgban készült a XVII. század közepén, s a lengyelek és svédek közti csatát ábrázolja. A középső négy lovas harcos párviadala erősen kidomborított, a hátsó figurák perspektivikusan kisebbek és plasztikájuk laposabb. A „Vezekényi tál" mellé természetesen még számos analógiát lehetne felsorakoztatni, amelyek csak erősítenék, hogy a vizsgált tál nem példa nélkül álló, hanem a korszellemnek és a kor ízlésének megfelelő.

51 A „Vezekényi tál" ötvösjegyének PID monogramja a legnagyobb valószínűséggel a Drentwett családra utal.

52 A Drentwettek a XVI. század második felétől 150 éven keresztül működtek, s a jelenlegi adatok szerint a család 15—16 ötvös tagját tartjuk számon

53

. Alkotásaikkal a legnevesebb köz- és magángyűjtemények büszkélkednek. A dísztál mes ter jegyének feloldását a szakirodalomban említett három Philipp Jacob Drentwett ötvös közül a „középső" személyéhez kapcsoljuk. Mesterünk 1669-ben házasodott, 1712-ben halt meg és 22 biztos művet sorakoztatnak fel oeu

vrejében. Poharakat, billikomokat, gyertyatartókat, függőlámpát, feszületet és egy szent György lovasszobrot készített.

54 A három Philipp Jacob — egymástól nehezen szétválasztható — működéséről még azt olvashatjuk, hogy: „Er machte grössere Arbeiten, Vasen, Bilder und mancherlei Geräte. Aus Urkunden weiss man von diesen Arbeiten, dass er sich um grösseres Silbergerät (Kessel) handelte, das Drentwett für den kaiserlichen Hof, aber auch für Auftraggeber in Polen, Danzig und Russland 47

Rakovszky, St.: Das Pressburger Rathaus. 1872. 16., közli: Szentiványi Gyula, Művészet 1909. 409. Adattár és Divald Kornél: Ismeretlen képek a 18. századból. Művészet 1912. 239.; Garas: i. m. 66, 96. 48 Thieme — Becker : Allgemeine Künstler-Lexikon IX, 552. Jonas Drentwett. 49 M. Művelődéstörténet IV. 635. Kép: 46. 50 Inv. No 1196. H: 107,3 cm, Sz: 84,3 cm, súlya: 10 kg 200 gr. Goszudarsztvennaja Oruzsennaja Palata Moszkovszkogo Kremlja. Moszkva 1958. 325. kép. 51 u. o. és Augsburger Barock 1620—1720. Ausstellungskatalog. Augsburg 1968. 52 Rosenberg

1 Nr. 378, 551, 597, 651, 722/1,2, 752, 835, 867, 872, 885, 931, 936, 960, 987. 53 TJo. Nr. 722/2. 54 Thieme-Becker: IX. 551.