Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 11. (Budapest, 1968)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Héjjné Délári Angéla: Augsburgi dísztál a vezekényi csata emlékére

Hátralevő tanulóévei közepette, 1654 október 21-én elhunyt sógornője, László fiatal özvegye is. Talán ez az esemény is arra késztette Pált, hogy mielőbb méltó emléket állítson fivérének. Most már egyedül reá háramlott ez a kötelezettség. Még ugyanebben az évben elkészíttette a csatát és László elestét ábrázoló „Vezekényi tálat". Bár Pál és Orsolya egybekelése s ennek fényes lakodalmi ünnepélye csak később, 1655 február 6-án zajlott le Kismartonban, az 1652 ősze óta törvényes házasok monogramja az 1654-ben készült tálon együtt szerepel. Esterházy Pál nem véletlenül választotta Augsburgot, a német ötvösség virágzó központját, hogy elképzelését — az emléktálat — kiviteleztesse. Ő, aki már fiatalon sokszor fordult meg az országgyűlés színhelyén, Pozsonyban, s a Itözeli Nagyszombatban töltötte diákéveit, nem vonhatta ki magát a német művészet ott érezhető erős hatása alól. Az élénk gazdasági és szellemi kapcsolat az akkori királyi székhely és Augsburg között különösen ebben az évszázadban volt a legpezsgőbb. Építészek, festők, szobrászok, ötvösök; mesterek és művészek dolgoztak Pozsonyban, illetve Pozsonyból olykor Bécs közvetítésével küldött megbízásokon Augsburgban.

38 A megrendelő többek között Pozsony városa, Pálffy Miklós, Pázmány Péter, Nádasdy Ferenc és Esterházy Pál. A nagyszombati kollégium nevében pl. 1624-ben Guldin Pál, az osztrák jezsuita provincia prokurátora rendelte meg Martinus Stamm augsburgi ötvösnél szent Ignác és Xavéri szent Ferenc ezüst mellszobrát.

39 1663-ban már Borgia szent Ferenc és szent Alajos szobrairól is tudunk, s két évvel később a jezsuiták ezt az ötvöst szent Borbála, Katalin és László, valamint Szűz Mária szobrainak javításával bízták meg.

40 Az ötvös, a pompás tál készítője, az augsburgi céh tagjaként dolgozott, melyet a város hitelesítő jegye, az „augsburgi toboz" igazol

41 (13. kép). Személyét tehát a XVII. század közepén működő mesterek között kell keresnünk. Nagyon valószínű, hogy a fiatal Esterházy Pál művészeti tanácsadója a nála idősebb sógor, Nádasdy Ferenc országbíró volt. Sárvár gazdag ura irányíthatta ízlését, ajánlhatott számára ötvöst, miként feltehetőleg később építészt, festőt is.

42 Választásuk „PID" mesterre esett (14. kép). 38 Qaras: i. m. 51; Héjjné: A Metamorphoses. . . i. m.; Voit Pál; Barokk művészet Magyarországon. Bp. 39 Dubnicky, Jaroslav: Ranobarokovv univerzitny kostol v Trnave. Bratislava 1948. 64. 40 Dubnicky : i. m. 236, 237, 238. jegyzet. 41 Rosenberg, Marc: Die Goldschmiede Merkzeichen. I. Frankfurt/M. 1922. Nr. 153. 42 Erre Rózsa György hívta fel a figyelmemet, amit ezúton is hálásan köszönök.