Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 11. (Budapest, 1968)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Héjjné Délári Angéla: Augsburgi dísztál a vezekényi csata emlékére

4. kép. Sérült részletek javítás közben A dísztál ovális, nagyobbrészt aranyozott ezüst. Domború, széles peremén kalapált művű taréjok hullámzanak, közöttük szimmetrikusan felerősített — váltakozó elhelyezésű — négy öntött, ezüst színben hagyott páros torzmaszk, illetve kagylókból, csigákból alkotott négy plasztikus csoport látható. A tál öblében magyarok és törökök közti lovas csata domborított jelenete. Középen a kompozíció fő alakjai: ágaskodó lovakon ülő két turbános török, egyiknél dárda, másiknál kard. Hosszú kaffanjuk, lovaik díszes takarója textilmintázatot utánoz. Az előtérben felbukott lováról lehanyatlott ifjú magyar vitéz, felemelt jobbjában karddal még védekezik: sújtani készül. Leesett sisakja a földön hever. Törökösen nyírt hajat, magyaros bajuszt visel, s szabadon maradt fiatal arcvonásai jól láthatók: bal halántékán friss, vérző kardvágás. Ruházata jellegzetes: fél lábszárig érő sarkantyús csizma, feszes nadrág, félcombig érő alsó ing hosszú ujjakkal, magasan záródó nyaka nyílásában egy sor gombolással. Fölötte rövidebb ing, nyakkivágása és a mell középvarrása mentén, az ing alsó szegélyén, a rövid ujjak szélén és teljes felületén hímzés mintázata látszik. A lovon díszes felszerelés : hímzett, rojtos csótár, hímzett nyereg és puzdra (5. kép). Az ábrázolás plaszticitását fokozza, hogy a központi jelenet három alakja külön-külön öntött, vastag ezüstből készült, felapplikált dombormű, mely ezáltal még jobban kiemelkedik a tál amúgyis kidomborodó öbléből. A két előkelő török között leeresztett pisztollyal álló harmadik lovas — mint a fő jelenet résztvevője — a tál lemezéből kiemelkedő, magasan domborított figura, míg a csata többi harcosa térben hátrafelé perspektivikusan kisebbedő és egyre lapo-