Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 10. (Budapest, 1967)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Tasnádiné Marik Klára —Huszár Lajos: Érmekkel díszített fedeles kupák és korsók

Áz Iparművészeti Múzeum kerámia gyűjteménye 28 olyan, zömében liengerkupát őriz, amelynek fém fedelében eredeti érem vagy éremöntvény van. Ezek közül négy kivételével, amelyeknek egykor aranyozott ezüst foglalatuk volt, valamennyi ón foglalatú. A két tucat ónfedél közül 12 jelzett, a többi nem azonosítható.

1 A szóban forgó tárgyak minőségi sorrendben a következőképpen oszlanak meg:

2 Két meisseni porcelánkupa (1 és 2). Az első gazdagon aranyozott konzolon, sok alakos kínaias jelenettel, rejtett Höroldt jelzéssel

3

, kék pal los jeggyel, gazdagon trébelt ezüst fedővel ellátott. A fedőn drezdai hitelesítő jegy és eddig ismeretlen mesterjegy van. A másik ugyancsak meisseni jelzett porcelán a pressnitzi F. Meyer házifestő megszokott modorában festett, dús arany kalligráfia-modorú kereteléssel (1. kép, 2. érem). Ezüst fedelének jelzése azonos az előzőével. Mindkét tárgy a XVIII. század harmincas éveinek végén készülhetett. A Gerhardt gyűjteményből származó, egész felületén metszett barokk ornamentikával díszített Böttger-cserépkupa valószínűleg XI. Reuss Henrik herceg esküvőjére készült.

3 Az edényen levő címer és az augsburgi hitelesítő jegyű díszes ezüst fedő eredeti érme erre utal. Mestere I. H. M. jelzésseljohann Heinrich Menzel (2. kép, 13. érem). Nemcsak porcelánművészeti, hanem magyar vonatkozása miatt is igen jelentős műtárgyunk a kis méreténél fogva emléktárgy jellegű, fekete-arany festésű, igen ritka Du Paquier kupa. Finoman tagolt, aranyozott ezüst fedelében magyarországi éremművész érmével (8). Figyelembe véve az érem rendeltetését, a tárgy feltételezhetően a gyulafehérvári erőd alapításának tízéves évfordulója alkalmából készülhetett, mivel az erőd alapításakor a bécsi porcelángyár még nem működött. Az 1725-ös készítési időpont stíluskritikai alapon is elfogadható. A legnagyobb csoportot a német fajanszkupák és -korsók alkotják. Ezek közül kilenc a berlini Funcke műhelyhez utalható, részben jelzése, részben művességi és stiláris jegyei alapján. Négyről az ónjegyek alapján megállapítható, hogy fedőkkel Lőcsén szereltettek fel.

4 A fedőkbe foglalt éremöntvónyek közül kettő — Belgrád bevételének és a pozsareváci békének emlékérme — magyar vonatkozású (9, 10). Vizsgálódásunk alapján megállapítható volt, hogy ötvösművű nemesfém foglalat, eredeti ritka pénzérme vagy művészi emlékérem, mindenkor különleges alkalmi daraboknál fordul elő, így a porcelán és a Böttger-cserép kupák esetében. Amennyiben a korsó nem különleges készítmény — mint a nyugatszász kőcserépkorsó

5 ebben a csoportban, úgy az eredeti érmet egyszerűen ónfedőbe illesztették (3. kép, 11. érem). A tömegáruként forgalomba kerülők számára az ón művesek egyszerű öntvénnyel dolgoztak. Ugyanígy megállapítható, hogy az ónfedők a legritkább esetben készültek a gyártás helyén. A néhány jelzett fedelű berlini kupán a már említett Lőcsén készült fedeleken kívül 1 Az ónjegyek feloldását Weiner Mihálynénsik, az ötvösjegyekét Héjjné Détári Angélának köszönöm. 2 A zárójelben közölt számok Huszár Lajos alábbi felsorolásának sorszámai. 3 Leltári száma: 5859. V.o. Tasnádi-Marik, Klara: Zwei Walzenkrüge von J. G. Höroldt. Bulletin des Amis de la Céramique (Zürich), No. 67. 1965. p. 5. 4 Leltári számuk: 63.2246 (3), 56.110 (9), 54.8 (10) és 53.2245 (21) 5 Leltári száma: 9504 (11) 1 Iparművészeti 97