Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 10. (Budapest, 1967)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Mikes Ildikó: Beck Ö. Fülöp iparművészeti munkássága

IsHB' MIKES ILDIKÓ BECK Ö. FÜLÖP IPARMŰVÉSZETI MUNKÁSSÁGA Korántsem mondható teljesnek az a kép, amely Beck ö. Fülöpről a szakirodalomban és a köztudatban kialakult. Mint nagyszerű szobrászt és éremművészt tartják számon, és csak kevesen tudják, vagy nagyon jelentéktelennek tartják, hogy iparművészettel is foglalkozott pályája elején. Naplójának vallomása szerint — melyet itt többször idézünk — ezt a korszakát művészi oeuvrejének éppoly szerves részeként tekinti, mint a későbbit, a sikeresebb és nagyobb művészi jelentőségűt. Ez a periódusa és az a törekvése, amelynek jegyében zek az iparművészeti tárgyak születtek, nem szakítható ki művészi fejlődésének folyamatából, és csak a képző- és iparművészet közötti túlzott különbségtétel miatt választódott el ennyire. Képzőművészeinknek az iparművészettel való foglalkozását és érdeklődését ilyen okok miatt a képzőművészeti szakirodalom többnyire mellőzi. De ahhoz, hogy egy művész munkásságáról, művészi fejlődéséről teljes képet kapjunk — mégha kevésbé lenne is jelentős iparművészeti munkássága, mint Beck Ö. Fülöp esetében —, akkor is foglalkoznunk kellene. Fokozottan késztet minket itt az a tény, hogy a századforduló éveiben az ötvösség, a fémművesség éli legnagyobb krízisét, s nálunk is ez a legelhanyagoltabb terület, s így mindenre figyelnünk kell, ami e művességben jelentkezik. Beck ö. Fülöpöt a véletlen tereli az ötvös pályára. Már tizenöt éves korában elhatározza, hogy szobrász lesz. Rajzait tanácsadásra elviszi Keleti Gusztávhoz, a Mintarajztanoda igazgatójához. Keleti nem találva elég meggyőzőnek rajztudását, tanácsolja az ő igazgatása alatt akkor megnyílt Iparművészeti Iskolába, amelynek ekkor még kevés a növendéke. „Ha a fiúk egy kicsit rajzolni tudnak, ne akarjanak mindjárt művészek lenni".

1 így küldi őt az ötvös szakra, mert „az gyakorlati pálya. Elfogadtam amibe a véletlen sodort, ötvös akartam lenni".

2 Az iskolán szorgalmasan foglalkozott az ötvösséggel. „Megtanulni igyekeztem a szakma minden csínját-bínját, még a történetét is".

a így került kezébe a régi magyar ötvösség jeles képviselőjének, Kecskeméti Ötvös Péternek az ötvösségről írt könyve, s hatására illesztette nevébe az ö-betűt, s nevét egy időben fiatalos lelkesedéssel Beck ötvös Fülöpnek is írta. „Akkor még hittem ebben a pályában, és az ötvös jelzővel felemelve képzeltem magam".

4 De bármilyen komolyan is készül az ötvös pályára, régebbi vágyait nem tudja meg1 Beckö. Fülöp emlékezései. Bp.. 1957. 2 i. m. 180. 8 i.m. 186. 4 i. m. 186.