Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 9. (Budapest, 1966)
IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DECORATIFS - Ivánfyné Balogh Sára: Köszöntőkártyák az empire és biedermeier korból
kor ízlését és szellemét így is hűen kifejező rajzos köszöntéseket szüleik számára. 9 Barabás Miklós festőművész önéletrajzában érdekes idevonatkozó feljegyzést találunk. 1823—24 körüli időben azt írja, hogy ,,az év vége felé a száraz kollégiumi cipón kívül csak akkor ettem meleget, ha szereztem néhány garast egy-egy koszorú festésével, amiket tanulótársaim számára készítettem, hogy azokban verset írva gratuláljanak szüleik névnapjára." 10 A lapok készítési technikáját tovább elemezve, észrevesszük, hogy e műfaj termékei a metszetek grafikai területéről átsiklanak a könyvkötő, galantéria, vagy kartonázsárúk készítőinek mesterségébe. A papírra, pergamenre való festést — habár ez is sokáig tartja magát —• felváltja a selyemre festés, sőt ritkább esetben pókhálóra, vagy tojáshéjra is festenek. Hölgyek üdvözleteket hímeznek selyemre, flitterrel, goldbouillonnal (sodrott aranyfonal), metszeteket díszítenek, mint Bettina von Arnim is írja, vagy kiszúró tűvel előrajzolt mintákat. 11 Nem ritkák — különösen a század első két évtizedében — az áttört papírból való fehér csipkekártyák és a Wedgwood modorában préselt kártyák is megjelennek. Tekintélyes helyet foglal el az atlaszból készült kártyák pasztellszínű sora. Ezeket a tartósság érdekében erős papírral alá is bélelték. így azután azoknak a kártyáknak a helyébe, amelyek csak egy réteg papírból állottak, kibontakoznak a többrétegűén egymásra ragasztott változatok és megjelölik a fejlődés további lehetőségeit. Ezt azután kézügyességgel és leleményességgel párosítva ki is használja az üzenetet küldők nagy serege. A technika tekintetében ismert megoldás az is, hogy egy-egy metszetet áttörtek és színes atlasszal, vagy sztaniollal alábéleltek, ezeken a betéteken voltak olvashatók csapófödél alatt négyzetes, vagy ovális, esetleg karéjos medaillonban a rímbe szedett különféle jókívánságok. Az igényes atlasz-medaillonos kártya a rajta alkalmazott préseléssel még díszesebbé válik, de az empire kort záró évek után átadja helyét a transzparens, vagy kézzel vagdalt fedőhálózat által még ötletesebbé tett kártyáknak. Ezeken egy selyemszál segítségével felemelt háló alatt láthatóvá válik például egy szerelmes pár képe ,,nagy meglepetést" okozva, mert hiszen a kártya eredeti állapotában a jelenet rejtve van. Ugyanezt a meglepő hatást éri el a transzparens kártya, amelyen több réteg papírnak egymásra ragasztásából átvilágítás által tűnik elő bölcső, virágkosár, csőrében levelet hozó galamb stb. A ragasztó- vagy vagdalótechnikát igénylő kártya tehát közvetlenül az atlasz-medaillonos kártyatípus mellé sorakozik fel, időrendben követve azt, ha nem is élesen elválasztható cezúrával. Itt foglalnak helyet a sorban a már említett csipkekártyák is, amelyeken a finom, áttört papírból való csipkeszegély gyakran amorettes jelenetet ábrázoló színezett rézmetszetet keretez. Ujabb variáns ezután a különféle huzalokkal ellátott reteszes mozgatható szerkezet, amikor egy-egy papírszelet kihúzására mintegy megelevenedik a kártya, frappáns módon közölve küldőjének rejtett üzenetét. Érdekes összehasonlításra ad alkalmat a nagy német költőnek előbb ismertetett értékelése és a mi Kazinczynknak véleménye szép kis kártyáinkról. Ezt 9 Endrei Walter műgyűjtő birtokában van három kézi rajzolása, illetve kézi festésű köszöntőlap, amikkel három fiú külön-külön örvendeztette meg édesanyját Juliánná napkor 1808-ban, a pelsőczi Tasnádi Nagy családban. 10 Márkosfalvi Barabás Miklós önéletrajza. Erdélyi Szépmíves Céh, 1944. 25. 11 Pazaurek, G. E. : Biedermeier Wünsche. Stuttgart, é.n. (1906?) 3.
