Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 9. (Budapest, 1966)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DECORATIFS - Balári Ferenc: Késő reneszánsz magyar ládák a bútorosztály újabb szerzeményei között

6. kép. Láda, magyar, 1669, Budapest, Iparművészeti Múzeum A két láda a felső-magyarországi bútor és más iparművészeti emlékekkel mutatott rokonsága e két alkotás felső-magyarországi származására utal. A ládák közelebbi készítési helyhez való kötését a címerek és a monogramok feloldása teszi lehetővé, ezt azonban a magyar címeres emlékek jelenleg feldolgozott része alapján még nem sikerült megnyugtató módon megoldani. Az előbbi három olaszkorsós díszű ládával egy csoportba tartozik az a darab is, amely egykor Erdély életében fontos szerepet betöltő, később grófi rangra emelt Lázár család szárhegyi kastélyából került gyűjteményünkbe (9. kép). A tömör fenyő-, tölgy- és szilfából készült ládát világosra és sötétre pácolt jávorfa intarzia díszíti. A láda talppárkánya és a fedőlap pereméből képezett zárópárkány vízszintes. A szimmetrikus tagolású homloklapot három kettős pilaszter két négyzetes mezőre osztja. A két négyzetes mező, az előbbi ládákhoz hasonló kialakítású, ívelten záródó belső keretének betétlapját gazdag, az olaszkorsó motívumból kifejlődött, erősen stilizált, de felismerhetően vázából kinövő intarzia indafonat ékíti.

37 Érdekes a pilaszterek rakott díszének technikai megoldása. A különben azonos rajzú ornamentika a jobb oldali három pilaszteren sötét fából világos lapba, a másik oldalon ellenkezőleg, világos fából sötét lapba van illesztve. Ez a valószínűleg Franciaországból érkezett díszítő technika úgy készül, hogy két egymásra helyezett sötét és világos falemezből egyforma motívumot vágnak 37 Leltári száma: ül.332.1. Magassága 63 cm, szélessége 175,5 cm, mélysége 56,5 cm.