Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 8. (Budapest, 1965)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Molnár László: Reformkori hímzések és kézimunkák az Iparművészeti Múzeumban

2. kép. Gyapjúfonallal és pamuttal hímzett képecske (68 x 47 cm) Bildchen mit Schafwoll- und Baumwollfaden gestickt csak a század második negyedétől váltak általánossá előbb a polgárság, majd évtizedek múltával a nép körében is. Nagy mértékben való elterjedésüket, újszerűségüket és szerepüket bizonyítja, hogy az első iparműkiállításon már nagyszámban találhatók a bemutatott tárgyak között. (1. a függeléket : I. ) A gyöngyből, pamutból, fűszerekből, hajból és egyéb anyagokból kialakított képecskók, állatok, virágok, dobozok széles sorát mutatta be Csáforti Tóth Terésia leánynevelő. A második (1. a függeléket: II) majd a harmadik (1. a függeléket: III) kiállításon ilyen és ezekhez hasonló tárgyak is még szép számmal voltak találhatók. Az első iparműkiállítás nem törekedhetett a hazai ipar teljes bemutatására, mert az előkészítésére és megrendezésére álló igen rövid idő — mindössze néhány hónap — nem tette azt lehetővé. A szerény lehetőségek ellenére is a létező, egyre gyorsabban fejlődő és gazdagodó hazai ipar eredményeit mutathatták be. A kézimunkák mint a műszorgalom eredményei kerültek kiállításra. A katalógusban Csáforti Tóth Terésia neve alatt egész sora szerepel az ilyen munkáknak. A következő kiállításokon ő mint nevelő szerepel, a többi között az egyes név szerint feltüntetett kiállítók sorában. Az első iparműkiállításról Kossuth Lajos készített jelentést, amelyben igen megtisztelőén nyilatkozott a textilművészet e darabjairól. „ . . . különféle bútor — és képhímzések, s egyéb nőkézi munkák gazdag gyűjteményét,