Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 8. (Budapest, 1965)
IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Kiss Ákos: A holicsi fajanszok jegyeinek kérdéséhez
KISS ÁKOS A HOLICSI FAJANSZOK JEGYEINEK KÉRDÉSÉHEZ A holicsi gyár fajansz jegyeinek kérdése a magyar kerámiakutatásnak már háromnegyed százada vitatott, de meg nem oldott problémája. A kérdés előbbrejuttatásához, úgy érezzük, nem szükségtelenül kíséreljük meg néhány szempont felvetését. A kérdésben első ízben Könyöki József foglalt állást, ő még a múlt század közepén a helyszínen vizsgálhatta a holicsi fajanszművesség ügyét. Figyelme elsősorban a gyár jegyeinek feloldására irányult. A gyár fajanszainak túlnyomó részét jelzéssel látták el. Ez mindig szabadkézzel rajzolt, többnyire vékonyas fekete, ritkábban zöld, mangánlila ecsetvonással írt H, amelyet a legtöbb esetben még egy második, ritkábban pedig harmadik betűvel kapcsoltak egybe. Másféle jegyként vastagabb, pasztózus módon felrakott kobaltkék HF jelzéseket is látunk holicsi fajanszokon. Könyöki eleinte úgy vélte, hogy a H betű után következő, azzal gyakran összekapcsolt második betűjegy a munkavezető vagy a munkacsoport jele, de később az ottani uradalmi tisztviselőktől nyert értesülései alapján megváltoztatta véleményét, eszerint a második betű a megrendelő uradalom jelzése volna. Feltevéséből kiindulva meg is kísérelte a második betűjelzést azonosítani a számba jöhető császári uradalmak nevének kezdőbetűivel. 1 Röviddel ezután Diner József szólott a kérdéshez. O is a császári dinasztia udvartartásai kezdőbetűit sejtette a második betűjegyben. 2 Radisics Elemér ugyancsak még a múlt század végén olyanformán foglalt állást, hogy a második betűk festőjegyek lettek volna. 3 Majd K. Schirek nagy jelentőségű adatközlésében ezt a kérdést is érintve, az egyes darabokon látható második-harmadik betűjegy mögött a készítés évének a jelzését gyanította, ő már helyesen érezte, hogy a kobaltkék HF jeggyel a szélesebb közönség számára is hozzáférhetőbb árut látták el. Az uradalmak számára történt jelzést azért nem tartotta valószínűnek, mert több olyan udvari birtok is volt, amelynek neve azonos kezdőbetűjű. Schirek 1 Könyöki J.: A holicsi edények jegyei. Művészi Ipar 1889., 61 —63. 2 Diner, J.: Ungarische Fayencen und Töpferwaren. Kunstgewerbe blatt (Leipzig) 1891., 53. 3 Radisics, E.: Die historischen Denkmäler Ungarns auf der Milleniums-Ausstellung. II. Bp. 1896., 407-408. 4 Iparművészeti 49