Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 8. (Budapest, 1965)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Katona Imre: A kék habán kerámiáról

2. kép. Talpastál kék tulipánokkal, 1674-es évszámmal. Aufsatz mit blauen Tulpen, Jahreszahl 1674. tok letelepítésére is gondolt, hiszen előre biztosította mindazokat a kiváltságokat, melyeket az 1621-ben letelepedett anabaptistáknak megadott. A Nyugat-Magyarországon letelepedett újkeresztények származása sokáig tisztázatlan volt, ami annak tulajdonítható, hogy a már eddig közzétett és a kéziratban ismert kódexeikben nem található utalás erre. Ezek még olyan utalásokat sem tartalmaznak, amelyek nyugat-magyarországi letelepedésüket és ott-tartózkodásukat bizonyítanák, annak ellenére, hogy morvái és felvidéki letelepedésük, szereplésük minden mozzanatáról részletesen tájékoztatnak. Ebből vonták le korábban azt a következtetést, hogy a múzeumainkban levő habán emlékanyag szinte kivétel nélkül — beleértve a magyar feliratosakat is — morvái, illetve felvidéki provenienciájú. Csak a Batthyánylevéltár felkutatásával lett nyilvánvaló, hogy Nyugat-Magyarországon, a Batthyányak birtokain is éltek szép számmal habán mesteremberek, köztük gerencsérek is. Már a Nádasdy-levéltárból a múlt század 80-as, 90-es éveiben előkerült és a Századokban, valamint a Történeti Tárban publikált adatok figyelmeztettek arra, hogy nemcsak Morvában, a Felvidéken és Erdélyben, hanem Nyugat-Magyarországon is éltek és tevékenykedtek anabaptista mesterek. Az előkerült szórványadatokból egyesek merészen azt a következtetést is megkockáztatták, hogy a Nyugat-Magyarországon — mint pl. a mai burgenlandi Csáván — a mai napig hagyományosan öröklődő gerencsérmesterség és a Nádasdy-birtokokon a XVI, század közepén letelepített habá-