Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 8. (Budapest, 1965)
IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Cserey Éva: Rudolf Kuhn festett kályhacsempói
letes keretbe foglalt kis tájrészleteit szintén a Meyer-műhely főfestője készítette. 17 Karl Frei szerint Rudolf Kuhn kályhafestő igen kedveli a tájképes ábrázolást finoman megfestett mellékalakokkal, aprólékosan kidolgozott részletekkel, amelyek a lizénák, frízek díszítésénél jól megfigyelhetők. Az Iparművészeti Múzeum két fríz csempéjén ugyanúgy felismerhető ez a finom részletező kidolgozás, mint a zürichi kályha szalagfonatos, keretbe foglalt fríz részletein, vagy az Ida-legendát ábrázoló fríz csempéin, avagy a bécsi lizénán. A részletekben is sok a hasonlóság, gyakori a téma ismétlése is, mint ezt a halászó férfialak többszöri előfordulásánál is láthatjuk. A háttér kékes, hegyes vidéke, az elmosódó felhős kék ég megtalálható a zürichi kályha csempéin, frízein éppúgy mint a budapesti és a bécsi csempén. Azonos az architektonikus részletek, a várak, házak stb. kék és sárgásbarna színezése is. Az előtér ábrázolásában kedveli a mangánbarna színű sziklás talajt, a sárgásbarna bokrokat, fákat; ez szintén megegyezik a zürichi kályha egyes részleteivel, a bécsi lizéna folyóparti előterével és a frízrészletek várábrázolásával. A csempék, frízek, lizénák kisebb-nagyobb tájképei keretbe foglaltak, amelyek díszítése változó. A zürichi kályhafríz, valamint a bécsi és hamburgi kályha lizénája szalagmintából alkotott, gazdag díszítésű. A két budapesti fríz többszínű, vonalas, szögletes keretelése is gyakori; megtalálható a zürichi Ida-legendát ábrázoló fríz csempéken éppúgy mint a hamburgi kályhafríz csempéin is. Az ábrázolt alakok: katonák, vadászok, egyszerű falusi emberek, korabeli, XVIII. század eleji német viseletben. Ezeknek az alakoknak ábrázolásához, valamint a szalagfonatos keretelés díszítéséhez számos rajzot, vázlatot őriz a zürichi Landesmuseum két mintakönyve, 18 melyek egyikét Karl Frei Rudolf Kuhn munkájának tartja. A tájképábrázolással azonos előképet nem találunk a mintakönyvben, ezeket a dunai országok és Svájc tájairól készített metszetekről másolták le a kályhafestők. 19 Ha a két táj képes, színes festésű fríz készítési idejét keressük, úgy azt az 1734 utáni időkre tehetjük, az ő nevével szignált, színes festésű churi kályha ugyanis ebből az évből való. Mivel munkássága 1755-ig terjedt, csempéink készítési idejét 1734—1755 közé tehetjük. Pontosabban azért nem datálhatok, mivel az 1740-es évektől kezdve nagyobbrészt egyszínű kobaltkék mázzal fest, de azért színes alkotásai is elő-előfordulnak 20 . Az Iparművészeti Múzeum két tájképes fríz csempéjét a zürichi kályha és fríz, a hamburgi kályhafríz és 17 Herbert Nagel ismertetett könyve szerint: „Kachelofen von Dániel Meyer, Steckborn, am Bodensee nach 1700, Hamburg, Museum für Kunst und Gewerbe." — Brinckmann, J.: Das Hamburgische Museum für Kunst und Gewerbe. Leipzig, 1894. 301. old. szintén Daniel Meyernek tulajdonítja a kályhát. Karl Frei szerint festője Rudolf Kuhn. 18 Alkalmam volt megtekinteni a két mintakönyvet, az egyiket — K. Frei szerint — Rudolf Kuhn készítette. Ebben a szétszakadozó lapokból álló könyvben számos staffagetanulmány, szalag, növényi keret-variáció stb. látható. A másik könyvet — K. Frei szerint — Hans Heinrich Meyer állította össze. Számos anatómiai, növény- és állatrajz és színes vázlat, végül néhány másolásra szánt metszet adja a könyv tartalmát. 19 Tájképfestéshez — K. Frei szerint — forrásmunkának használták: „Blätter aus Merians Topographie des Elsasses. . . Kupferstiche aus einem holländischen Reisewerk über die Donauländer, und die von I. C. Ulinger gezeichneten und von I. G. Hertel in Augsburg Prospekte von Schweizerlandschaften" című műveket. î0 Frei, K.: i. m.
