Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 7. (Budapest, 1964)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Katona Imre: A habán kerámia néhány kérdése

II. Ferenc rohonci, szalonoki és németújvári váraiban dolgoznak.

37 Forrásainkban az is kiderül, hogy ezekkel az újkeresztény mesterekkel egyidőben — és előttük is — szolgáltak magyar és német fazekasok mesterségükkel a fiatal Batthyány Ferenc említett váraiban, falvaiban. Megbízatásuk különféle volt: kályhalapokon és falicsempén kívül dísz- és használati edényeket is készítenek.

38 Kerámiáik stílusa és minősége különbözik az újkeresztény fazekasok munkáitól. E mesterekben a középkori magyar fazekasság folytatóit kell feltételeznünk. Erre utal szolgálati viszonyuk középkorira emlékeztető konvencionális jellege. Az újkeresztény fazekasok és egyéb mesterek fizetését, szolgálatát egy vagy két évenként megújított konvenciók, szerződések szabályozták.

39 Fizetésüket pénzben és természetben kapták a konvenció előírásainak megfelelően. Sok olyan konvencióról tudunk, melyekből egyes újkeresztény tisztviselők: a doktor, a kulcsár, az íródeák, a kasznár, az ispán és egyéb mesterek — köztük a gerencsér — fizetése, juttatása is állandóan figyelemmel kísérhető. Ezekből tudjuk, hogy a gerencsér fizetése bármely tisztviselőénél magasabb volt, és közvetlenül az orvosé után következett pénzben és természetbeni juttatásokban egyaránt.

40 Ez kétségtelenül a gerencsérség akkori társadalmi megbecsülésére utal. Közvetlenül az újkeresztény mesterek mellett, sőt nem egyszer ezekkel együtt dolgoznak a Batthyányaknak ,,polgár" vagy nem anabaptista, tehát magyar, illetve német fazekasok is. Itt elsősorban a számadásokban, elismervényeken gyakran szereplő róri, kukméri vagy gallasári gerencsérekre gondolunk.

41 Ha e helyi fazekasok szolgálatát és fizetését az újkeresztény mesterekével — de különösen a gerencsérével — vetjük össze, lényeges és szembeötlő különbségeket találunk, mindenekelőtt a szolgálat jellegére, természetére vonatkozóan. Ezek a polgári fazekasok — amint a forrásokból egyértelműen kivehető — csak abban különböztek a Batthyányak egyéb jobbágyaitól, hogy alkalmanként, a földesúr kívánságainak megfelelően, a közönséges értelemben vett jobbágymunka, szántás, aratás, kaszálás helyett edénykészítésre vétettek igénybe. Ilyenkor a földesúrtól csak a legritkább esetben kaptak fizetést pénzben — s ekkor is csak egészen jelentéktelen összegben — mesterségbeli 37 Ziegelschmid : i. m. p. 758.; A krónika szerint 1622-ben költöztek a habánok a morvaországi Maskovitzból és Alexovitzból a Batthyányak birtokaira, A Vas megyei Dávidházán már 1622-ben ,,zug"-uk, illetve ,,Haushaben"-jük van. OL Batthyány cs. lt. Miss. 44.290. (Stern Kelemen levele Batthyány II. Ferenchez. Németújvár 1622. VII. 18.); OL Batthyány cs. lt. (1639. V. 17. — 1640. V. 17.) Rohonci vár mesterembereinek contentaciója. ; OL Batthyány cs. lt. Katonai és személyzeti iratok 354-426-382/a 424. sz. pag. 365. ; A szalónoki gerencsért említi OL Batthyány cs. lt. Tiszttartókkal való levelezés 1 — 201. csomó 21. sz. 38 OL Batthyány es. lt. Miss. 4478. (Batthyány II. Ferenc levele Marusich Mátyás újvári várnagyhoz. Szalónak 1622. X. 18.); OL Batthyány es. lt. Miss 4489. (Marusichhoz, Szalónak 1622. XII. 2.); Miss. 30.496. (Marusichhoz). 39 OL Batthyány cs. lt. Tiszttartókkal való levelezés 1 — 201. sz.-ig. 21. sz. 1644. aug. 27. 40 Később, Batthyány Ádám idejében, éppen az a panasz merül fel részükről, hogy a konvencióban, illetve a szegődményben megígért és kikötött fizetést a földesúr nem biztosítja. OL Batthyány cs. lt. Tiszttartókkal való levelezés 1—201-ig terjedő köteg 192-ik darabja. Ezzel a beadványukkal függ össze a 193. levél is. A levelek szerint, mivel fizetésük rendre elmarad, a közösségek megélhetését veszély fenyegeti, itt akarják hagyni a Batthyányakat. 41 OL Batthyány cs. lt, Németújvári szolgarend fizetése (1637) 384. pag. 6., pag. 33., pag. 79. stb/