Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 7. (Budapest, 1964)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Katona Imre: A habán kerámia néhány kérdése

A HABÁN KATONA IMRE KERÁMIA NÉHÁNY KÉRDÉSE Az utóbbi két-három évben több cikket, tanulmányt olvashattunk az ún. újkeresztóny vagy habán kerámia kérdéseiről, problémáiról. E cikkek, tanulmányok a legkülönbözőbb oldalról foglalkoznak a habán kerámia kérdéseivel és az anabaptista mozgalmakkal. Magyarországon különösen a múlt század 80—90-es éveiben élénkült fel az érdeklődés a habán kerámia iránt. Az első feldolgozások Szendrei János, Áldásy Antal, Layer Károly és mások nevéhez fűződnek.

1 Nekik tulajdonítható, hogy a habán kerámia számos kérdése ma már tisztán áll előttünk. Az említettek közül különösen Layer végzett kimagasló munkát a felső-magyarországi habán kerámiáról szóló német nyelvű művével. Nemcsak a habán kerámia sajátosságait sikerült megragadnia, hanem az új keresztények mozgalmának néhány kérdését is tisztázta. Munkájához Szendrei János és Áldásy Antal könyveit és tanulmányait használta fel, akik már rámutattak az anabaptista mozgalom és a korabeli viszonyok néhány összefüggésére. Csak a levéltári kutatások megindulásával derült ki, hogy az anabaptista krónikák nem tekinthetők minden vonatkozásban hiteleseknek. E krónikák ugyanis — legalábbis ami a történeti tárgyúakat illeti — tulajdonképpen martirológiák, melyek nem a hitelesség igényével, hanem vallásbuzgalmi alapon íródtak.

2 Eredeti rendeltetésük az volt, hogy az üldöztetésben helytálló vagy meghalt testvérek emlékét ápolják. Ezért csak azokat a mozzanatokat és eseményeket tartalmazzák, melyek a mozgalom célkitűzéseinek megfelelnek. Az üldöztetéssel magyarázható, hogy számos olyan eseményt vagy mozzanatot nem írtak le, amely a mozgalomra, vagy egyes velük, illetve mozgalmukkal rokonszenvező sze1 Jakab Elek : Erdély és az anabaptisták a 17. és 18. században. Keresztény Magvető, 1876.1. füzet. ; Spitzer Mór : Néhány adat Felső-Magyarország agyagiparának történetéhez. Bp. 1889.; Petrik La jos : Adatok a magyar agyagipartörténetéhez. Bp. 1889.; Uő : Erdélyi kék sgrafittós edények. Bp. 1889.; Myskovszky Viktor: A művészi ipar a Felvidéken. Bp. 1885. ; Pap János : A magyar fazekasipar. Bp. 1888. ; Szendrei János : A habánok története Magyarországon és a habán majolika. Bp. 1889. és Művészi Ipar 1889. 161 — 176.; Uő : Anabaptista eredetű régi alakos hímzések. Bp. 1890.; Jedlicska Pál: Kiskárpáti emlékek. Vágújhely 1891.; Radisics Jenő: Képes kalauz az Orsz. Magyar Iparművészeti Múzeumban. Bp. 1885. ; Tóth Mike : Az anabaptisták Erdélyben. Katholikus Szemle 1893. 764 — 797.; Áldásy Antal : Anabaptisták Magyarországon a XVI —XVII. században. Katholikus Szemle 1893. 805 — 838.; Kimer A. Bertalan: Baptista krónika. Bp. 1935.; Layer, Karl: Oberungarische habaner Keramik. Berlin 1927. 2 Ziegelschmid A. J. F. : Die älteste Chronik der Hutterischen Brüder. NewYork 1943.