Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 7. (Budapest, 1964)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Kászonyi Andrásné: Andrea Bertinalli stukkátor és köre

sága miatt évekig elhúzódott. Időközben valószínűleg a pottendorfi Nádasdy kastélyban is dolgozott, melynek 1672. évi számadásai között 400 forint követelése szerepel.

17 Fenti munkáival egyidejűleg, 1659-ben a kismartoni Esterházy kastély két újonnan épített kápolnájában és néhány szobájában stukkódekorációkat készít Hans Jacob Khien freskói köré.

18 1663-ban kezdődik meg Kismartonban (Eisenstadt) a kastély nagyszabású barokk átépítése Carlo Martino Carlone irányításával. A reliefdíszes termek stukkátor munkájára Bertinalli kap megbízást. 1664—1668-ig évente szerepel neve a kismartoni számadáskönyvekben. Ebben az időszakban készülnek a kastély homlokzatának már ismert díszítményei.

19 1668-ban fejezi be az utolsó loretói kápolnát is,

20 mely egyúttal az idős mester utolsó munkája lehetett. A levéltári adatok alapján azonosított munkái egy részének, köztük a kismartoni kastély belső dekorációinak fennmaradásáról nincs tudomásunk, egy része a későbbi átalakításoknak esett áldozatul. így csak a Sárváron fennmaradt két terem, a loretói oldalkápolnák és a kismartoni kastély homlokzatának stukkódíszítményeivel foglalkozhatunk, melyekhez újabb, egyelőre mesternévhez nem kapcsolt anyag csatlakozik. Bertinalli legjelentősebb munkája a sárvári díszterem mennyezetdekorációja. A későreneszánsz hagyományokon felépülő díszítmény alapját az építészeti szerkezetet erőteljesen kihangsúlyozó stukkó keretek képezik. A hatalmas teknőboltozat gyöngysorral, tojásléccel kereteit trapéz és négyszög alakú mezőkre tagolódik, melyeket falképek és erősen plasztikus stukkódíszítmények töltenek ki. A falképek között és a boltívek éleinél hosszanti elrendezésű, gyöngysoros mezőkben drapériára függesztett trófeák helyezkednek el, a terem sarkainál súlyos, lapos volutába csavarodó stilizált állatokon harci atributumokat tartó géniuszok állnak (1. kép). A díszterem dekorációjával igen közeli analógiát mutat a fraknói (Forchtenstein) várkápolna azonos szerkezetű mennyezetdíszítménye (2. kép), melynél az élek feletti keskeny mezőkben elhelyezett angyalhermák Giovanni Battista Rosso nagyszombati kápolna-dekorációjára emlékeztetnek.

21 További analógiaként meg kell említenünk a prágai Waldstein palota stukkóit,

22 hivatkozva arra a részletekben megnyilvánuló hasonlóságra, mely Sárvár, Fraknó és a Waldstein palota díszítményeinek egyes motívumaiban kimutatható. Különösen feltűnő ez a levélmaszkoknál, továbbá egy össze17 Sitte, Alfred : Aus der Inventarien des Schlosses zu Pottendorf. Berichte u. Mitteilungen des Altertum Vereins zu Wien, Bd. XL. Wien, 1907. 57. old. (Garas i. m. 154. old.) 18 OL Esterházy es. hg-i ágának lt. Kismartoni számadáskönyvek, 1659. No. 167 —170. -— A kápolnák építője Antonio Rappa (Rabba?) Paumaister. 19 OL TJ. o. Pál nádor iratai 11 132. — (Österreichische Kunsttopographie, Bd. XXIV. Wien, 1932. 57-58. old.) 20 OL Kam. L. Act. Eccl. Ord. et Monial. Fase. 258. Serv. Claustr. Loreto. — Bertinalli nyugtája 60 forintról, melyet egy újonnan elkészített kápolna munkadíjaként vesz fel. 21 Dubnicky, J.: Ranobarokovy univerzitny kostol v Trnave. Bratislava, 1948. Tab. XXVII. 42. kép. 22 F ritsch, K. E. O. : Denkmäler deutscher Renaissance. Berlin, 1891. Bd. IL (számozatlan kép).