Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 7. (Budapest, 1964)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Jakabffy Imre: Az iparművészet irodalma és néhány könyvtári kérdése

hanem gyakorlati szempontokra hivatkozva. Ehelyütt nem részletezhetjük az ETO-renclszer alkalmazhatóságának nehézségeit, de rámutatunk arra, hogy múzeumi könyvtár lévén, szem előtt kell tartanunk a múzeum sajátságos igényeit is. Az iparművészet múzeumi tárgyai anyaguk szerint csoportosíthatók, s a múzeum osztályai is eszerint különülnek el: a bútorosztály vezéranyaga" a fa, az ötvösé a fémek, a kerámia osztályé az égetett agyag és az üveg, a textil, bőr stb. gyűjtemények is anyaguk alapján szakosodnak. Már a könyvtár első, 1900-ban megjelent címjegyzéke a fenti alapanyag szerinti tagolást foglalta rendszerébe, s ez az alább ismertetett szakrend — bizonyos változással és kiegészítéssel — a mai napig használatban van. Indokolja e rendszer alkalmazását az is, hogy a múzeum adattára (archivális gyűjteménye, fénykép, negatív és diapozitív tára) ugyanezt fogadta el. A betűjelzetes régi szakcsoportosítás (a legteljesebb az 1913. évi) így történt: A Bibliográfia, lexikonok, szótárak, címtárak és folyóiratok. B Esztétika, művészet, iparművészet. G Építészet. D Szobrászat. E Festészet. F Ornamentika és dekoratív kompozíciók. G Grafika. H Textilipar. / Agyagipar (keramika). K Üveg, zománc és mozaik. L Faipar, elefántcsont, legyezők, hangszerek. M Könyvkötészet ós bőrmunkák. N Fémművesség. O Címerek, érmek és vésnöki munkák. P Múzeumok, iskolák és egyletekre vonatkozó jelentések, szabályok, törvények és ismertetések. Kongresszusok. Q Katalógusok. R Történelem, földrajz. Látnivaló, hogy e szakrendi csoportosítás még az alapelvül elfogadott alapanyag szerinti tagolásnak sem felel meg teljesen, hisz a fát és az elefántcsontot társítja. A folyóiratokat is — szakrendi tagolás nélkül — egyszerűen az A) csoportba utalja. A felszabadulás után elkezdődött szakkatalogizálás — jobb híján — ebből a betűjelzet-rendszerből indult ki, de megtoldotta azt a még fel nem használt betűkkel. Az S-től Z-betűig terjedő jeleket azokra a témákra foglalta le, amelyek a régi rendszerben nem kerültek megfelelő helyre vagy önálló betűjelzetet igényelhettek. Ma használt szakrendszerünk, kisebb módosítással és kiegészítéssel a régi rendszerből indul ki. Korrigálja a lehetőségek határain belül annak hiányosságait, viszont e mechanikus rendszer velejárója, hogy helyenként illogikus (pl. az R-betűs kategória). 4 Iparművészeti évkönyv VTT. 49