Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 7. (Budapest, 1964)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Nékám Lajosné: Simon Tróger két elefántcsont szoborcsoportja

juk egy múzeumunk gyűjteményébe tartozó, 1735—1740 között festett meisseni tányéron is.

26 A mitológia szerint Herkules gyilkosságot követett el, s ezért büntetésből az istenek Omphale lyd királynő szolgálatára rendelték. Az ő udvarában szégyenszemre női munkát kellett végeznie. A rokkán fonó Herkulest ábrázolja a jelenet, kissé behorpadó négyzetes baldachin alatt. A mellette ülő Omphale jobb kezében nyílvesszőt, baljában íjat tart. Lábainál nyilakkal teli tegez. Leltárkönyvünk bejegyzése szerint még egy kutya is tartozott a kompozícióhoz, ami azonban elveszett. Herkules lábainál Omphale felé forduló kövér gyermek ül. A szoborcsoporton a baldachin, a padot borító lepel, a figurák ruházata és attribútumaik barnára festett paliszander- és diófából készültek. Az innsbrucki szoborcsoporton a figurák szintén sötétebb fából faragott baldachin alatt ülnek, hasonló elhelyezésben. A két szobron az attribútumok elhelyezése ma már nem egyforma, ami a különbözőképpen végzett restaurálás eredménye. A budapesti szobron a rokkát Herkules a bal, az innsbruckin a jobb kezében tartja, míg a másik kezével szálat sodor. A mi Herkulesünk falusi férfi rusztikus vonásait viseli (7. kép), tehát a korábban készült alkotásai közé tartozik. Az innsbrucki robusztusabb, előképe a farnesei Herkules.

27 Feltehetőleg III. Miksa József gyűjteményében levő antik rajz vagy szobor alapján, tehát 1745 után készíthette ezt a munkáját. A két szoborcsoport Omphaléja (8. kép) — jelentéktelen eltérésektől eltekintve — teljesen azonos. A Ferdinandeum Omphaléjának megmintázása lágyabb, festőibb. A két női arc vonásaiban, a klasszicizmusra jellemző hajfürtök kezelésében, a fejet takaró kendő elhelyezésében teljesen megegyezik. A budapesti szoborcsoport lépcsőjén ülő gyermek kéz- és lábtartása az innsbrucki gyermekfigurával azonos, bár törzsük ellentétes irányban fordul el. Ilyen felhúzott lábú, kitárt karú fiúszobrot helyezett el S. Tróger egyik későbbi művén: ,,A főző család"

28 című szoborcsoportja előterében is. Az innsbrucki gyermek kontyba kötött haja a londoni „Salamon ítélete" szobor jobb sarkában elhelyezett kis angyal hajviseletével egyezik meg. A budapesti szoborcsoport baldachinja alól kiszálló angyalkák megfogalmazása azonos az innsbrucki példány szálló puttó-figuráival. Az itt szereplő egyik aszimmetrikus arcú angyalka Tróger több ízben megfaragott figurája: például ,,Az öregasszony ver egy gyermeket"

29 című kompozíciója síró kisfiújához is hasonlít. Másik szoborcsoportunk, a Krónosz és egy nőalak, az előbb tárgyalt Herkules és Omphale szoborral azonos felépítésű. Az ábrázolt történet allegorikus jelentésű. A baldachin alatt ülő Krónosz háta mögött kerekes kasza, kezében homokóra, az idő jelképe. A mellette ülő nőalak kezében farkába harapó kígyót tart. Krónosz lábainál homlokához mutató kis gyermek ül. A barokk művészet egyik sokat ábrázolt témája: ,,Az idő felfedi az igazságot."

30 Jelentése a felvilágosodással kapcsolatos és az önkény legyőzését 26 Leltári szám: 3383. 27 Bozetti und modelletti der Spätrenaissance und des Barock. Ausstellung IV. Wien, Kunsthistorisches Museum, 1936. 18. old. 28 Berliner, R. : i. m. 107. old. 512. 29 Berliner, R. : i. m. 107. old. 515. 30 Pigler A. : A XVIII. századi osztrák festők rajzai. Szépművészeti Múzeum Evkönyve 1927. 181. old.