Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 6. (Budapest, 1963)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Koós Judit: A „Nagy Károlyi Királyi Nemzeti Fő Oskola Rajzoló Intézetének" ismeretlen dokumentumai

művészet- és az ipartörténet ismertetése, építészet, a géptan elemei, mértan és szabadkézi rajz. A Ratio Educatlonis (1777), a Projectum Budense (1778), majd a II. Ratio (1790—91) foglalta össze a Sagan-i módszert, Felbiger (normális) metódusát, illetve ezek korrekcióit. A képzés a központi nemzeti iskolákban történt, ahol a tanítójelöltek — esetleg már alkalmazott tanítók — külön tanfolyamokon sajátították el a jövendő hivatásuk szükséges ismereteit, nyelveket, rajzot, zenét és a helyesírás módszerét. Minden nemzeti főiskolán négy-öt hónapi időtartamra két tanfolyamot szerveztek, novembertől, illetve áprilistól. A II. Ratio szerint tíz normáliskolának kellett létesülnie az akkori Magyarország területén. A reformkor nagy fellendülést hozott ezen a területen. Akkor látnak napvilágot a fentebb — jegyzetben említett — törekvések: rajziskolák, képezdék stb. Az egyik legrégebben létesült (1779) magyarországi nemzeti főiskola

38 „rajzoló intézet"-érői, annak művészeti jelentőségéről mind ez ideig hallgatott a kutatás. Lyka sem említi,

39 s alig találjuk nyomát a város híres család- és műemléktörténetében,

40 bár mindkettőnek bő irodalmi nyoma van, akárcsak a várossal kapcsolatos más irodalomban.

41 A történeti eseményekben, műemlékekben, de háborúkban és elemi csapásokban is bővelkedő város,

42 éppen speciális történelmi fejlődésének következtében, csak a XVIII. század közepétől kezd nagyobb arányban fejlődni.

43 1829. június 30., július 1., július 26., az 1830. július 1., az 1831. január 16., valamint különösen az 1843-as földrengés, az 1820, 1824, 1836 és 1887. évi tűzvész által okozott károk következtében azonban sok feljegyzés, dokumentum, tervrajz semmisült meg, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy számos középület rombadőlt, elpusztult, vagy teljesen leégett.

44 A jegyzetben felsorolt idevonatkozó irodalom közül Asztalos idézett munkája Nagykároly város történetéről eredeti oklevelek és forrásmunkák alapján, ez ideig egyetlen olyan összefoglalás, mely a várossal kapcsolatban kitér a nemzeti iskola alapításának körülményeire: „Városunkban lett 1779-ben felállítva az ötödik nemzeti iskola, első intézet az egész országban, ahol a tanítás rajz- és énekoktatással lőn egybekapcsolva." „Ezen nemzeti iskola három részből állott ún. két normális osztályból, egy polgári osztályból, mely a sorrend szerint III-ik volt és praeparandiából, ezen kívül rajziskolából. Kiválóan fontos volt ezek közt a III. úgynevezett civilis osztály, mely már polgári iskolai szervezettel bírt. Itt taníttatott a katechizmus és nyelveken kívül hazai történet, levélírás, természetrajz, földmérés, sőt mechanika is; el vala továbbá látva az intézet különböző az építészethez szükséges mintákkal és különféle műszerekkel." Az iskola az 1832—33. évig a fenti szervezetben állott fenn. Ekkor organizációs problémák, tanítóhiány, valamint a praeparandiának Szatmárnémetibe való átvitele miatt „a jeles és nagyfontosságú intézet fennállása alapjaiban lőn megingatva". Az 1840. február 24-én Károlyi György és Laicsák Ferenc nagyváradi püspök, valamint Nagykároly városa nevében Ekker Ferenc főbíró által aláírt, és 1842. november 9-én Becski József főszolgabíró és Horváth Ferdinánd esküdt által hitelesített, kilenc articulusból álló szerződés többek között kimondja, hogy a Királyi Helytartótanáccsal 1779, illetve 1791-ben kötött szerződésnél „tovább is állhatatosan kívánván megmaradni", Károlyi kötelezte magát 10 000 Ft öt százalékos kamatjának, tehát 500 pengő-