Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 6. (Budapest, 1963)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Héjjné Détári Angéla: Szakmáry Pál. Adatok egy szepességi ötvös-család működéséről a XVIII. században

1. kép. Cukorszóró kanál. Szakmáry Pál, Eperjes, 1770 körül. — Cuillère à sucre. Pál Szakmáry, Eperjes (Presov) vers 1770. ismeretes Szakmáry Páltól, sajnos csak írott forrásból.

3 A valóságban egyszerű gyertyatartóját

4 tanulmányozhatjuk (2. kép). A háromszögű alaplapon álló alacsony talpas csésze azonban nem ad felvilágosítást alkotója technikai készségéről. Különös formájú gyümölcsállványa

5 is csak egy ötletet mutat mesterünk képzeletéből, s nem szakmai tudásának színvonalát (3. kép). Az állvány négy szalagból hajlított magas lábon áll, melyeket legalul kissé ívesen kapcsol egymáshoz a hullámvonalasán áttört összekötő szalag. A lábak középmagasságtól kezdve szögben és ívben többször meghajlanak, s fent baldachinszerűen összetalálkoznak. Ezen a ponton öntött, kerektalpú, fedeles vázácska van, oldalán akantuszlevél dísszel. A tárgy közepén sugarasan áttört ovális tálka, melynek felálló pereme fonadék mintájára áttört. A perem négy oldalán kis rozettából induló babérfüzérek függenek, s végeikkel a lábakhoz csatlakoznak. Itt a copf stílusú állvány tulajdonképpeni vállrészen, mind a négy láb tetején nyílás van, hol egykor a csúcshoz hasonlóan kis vázák lehettek. Ez az „Aufsatz" szerencsés véletlen folytán, rövid idővel a számlák megismerése után bukkant elő, s így együtt ösztönzésül szolgáltak mesterünk nagykiterjedésű ötvöscsaládjának felkutatására.