Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 6. (Budapest, 1963)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Geszti Eszter: Daróczy Katahn és Nagytétény

nyugta, haszontalan gyermekei szórják a pénzt, ahány, annyifelé, mert Tétényben lakni nem szeretnek. Hatalmas adósságok nehezednek az idősödő .Julianna vállaira. Gyermekei annyi mérget, sőt szégyent okoznak szüleiknek, hogy Julianna őket okolja apjuk háromszoros gutaütéséért. Rudnyánszky József szélütötten, elborult elmével, ,,vízibetegség"-től puffadtan még tíz évig él. A vagyonszerző, az anyagilag biztosított időszak Kataliné. Lemérhető ez a számadásokban, inventárokon. Két báróság is tellett belőle: Száraz Györgyé és Vajay Lászlóé. Ugyanis amikor Katalin végre megengesztelődik Rudnyánszky veje irányában, ezt a következő üzlettel pecsételik meg

32 : Vajay kap Katalintól egy báróságot, viszont Vajay asszesszori címét, rangját, állását Rudnyánszky Józsefre íratja át. A hagyatéki leltár

33 Katalin ékszerei közül már csak azokat sorolja fel, amelyeket még magánál tartott és viselt, a többit már előzőleg lányai között szétosztotta: „Schmukomnak nagyobb ós böcsössebb részét Leányaimnak ki adtam, azért kit újra Szerzettem az Katicza Leányomnak maradgyon mindennemű gyöngyei edgyütt." Bár a XVIII. század ékszerművessége iparművészeti szempontból ismert, mégsem érdektelen betekintenünk az inventár felsorolásába, milyen az a kevésbé becses? Amikor a tétényi inventáriumot szerkesztik, 1743 tavasza van. Három éve költözött be Pestre a beteg asszony, még nincs három hónapja, hogy eltemették. Az inventár

34 tükrözi a rendetlenséget, összevisszaságot, ami utána maradt. A leglényegesebb ennél az írásemléknél az, hogy a leltározás menetében áthalad a szobákon, valószínűleg sorban, így értesülünk arról, hogy mi van egy-egy szobában és hogyan következnek azok egymás után. A felsorolás címe : Az alsó Tractusban egy már meglevő emeletre utal, amit a felsorolt szobák alakítottak, ennek volt tehát alsó traktusa. Ez pedig gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Száraz kastély északnyugati szárnya is emeletes volt, tehát az emeletráépítés nem a Rudnyánszky-féle építésből eredő, amit a falkutatás is bebizonyított. Egy ház lakottságára általában az ágyak, asztalok, székek, edények száma mutat. ,,Az Palota" a legnagyobb és legszebb fogadóhelyiséget jelöli. Ilyen ,,palota" van Tétényben és a pesti házban is. A tétényi, a Rudnyánszky féle, a mostani díszterem előtere helyén volt, homlokzati ablakai a mostani belső udvarra néztek. Ez lehetett a legnagyobb méretű helyiség. Ebben 25 darab Közönséges Bőr Szék" van, nagy pohárszék, ,,Spil-Tisli", szőnyegek stb. Nyilván ennek a közelében van Katalin hálószobája, mert második a felsorolásban. Sok damaszt és vászonnemű, pl. asztalkendő, összesen 566 darab. Katalin zenélt, instrumentuma a kastélyban is és a pesti házban is volt. Kis klavikordját betegségében is magával vitte, ez már a pesti inventárban szerepel: „Kis Clavicordini" feltüntetéssel, a másik instrumentum és egy cimbalom felsorolása mellett. A tétényi inventárban kárpitozott szék hetven darab van. Gazdagabb és divatosabb a pesti háztartás berendezése. A beteg asszony élethez ragaszkodása, gyógyulni akarása látszik, körülveszi magát gazdag dolgokkal és mindennel, amiről gondolja, hogy használ. A szobákat, a szép bútorokat szentek szobraival, képekkel, tucatárú kegyszerekkel rakja tele; mindez éppúgy utána marad, mint a sok drágán vásárolt gyógyszer. Az étkezéshez való ezüstök közül kiemelkedik egy nagy emeletes „Aufsatz", 18 darabból álló. Ezüst kávéskannák,

35 gyertyatartók, koppantok tálca-