Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 6. (Budapest, 1963)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Geszti Eszter: Daróczy Katahn és Nagytétény

GESZTI ESZTER DARÓCZY KATALIN ÉS NAGYTÉTÉNY* Az Iparművészeti Múzeumhoz tartozó Nagytétényi Kastélymúzeum építóstörténetének feldolgozásához a tervrajzok, számadások, megbízások, szerződések már az 1930-as években hiányoztak. Egyelőre nem tudjuk, hol és hogyan tűntek el ezek az iratok. így a meglevő levéltári iratanyagban kerestünk és gyűjtöttünk adatokat azzal a szándékkal, hogy az eltűnt kötegeket legalább részben pótolni tudjuk. A harmincas évek elején kezdték feldolgozni azt a nagy iratmennyiséget,

1 amely a XVIII. században Nagytétényt birtokló Száraz—Rudnyánszky család levéltári anyagát képezi. Az erről szóló ismertetés az irányjelző ehhez a bonyolult irattömeghez, amely csak átmenetileg lehetett rendezett állapotban, teljes és egységes azonban sohasem volt, mert az akták egy része úgyszólván megszakítás nélkül járta a peres utak tekervényeit. Rudnyánszky Józsefné Száraz Julianna a XVIII. század második felében felismerte levéltára fontosságát s ezért kétszer is rendeztette azt, először 1770 körül, majd 1777-ben Bakó Gábor ügyvéddel. Ez utóbbi azonban sajnos nem jelentett ügyek szerinti következetes válogatást. Sokszor úgy tűnik, csak vaktában látta el számozással a kezébe került halmazt. Vannak ugyan egy célra összefogott iratcsoportok, de ezekben nincs időrendiség. így az elenchusok által szabott csapásokon haladva is, kétes értékű a munka. Az iratok nyelvezete külön tanulmányt kívánna. A magyar nyelvhez a latin és német iskolázottság adja a hangjelzést, a főnevek nagybetűvel való írását, a szórendet; ebből azután a korra jellemző keveréknyelv alakul ki. A barokk lendületű, cirkalmas fogalmazvány formulák külsőséges rocaiile-ok mögé rejtik a lényeges mondanivalót. Az iratokat olvasva valósággal életmeleg közelségbe kerül történelmünknek ez a problémákkal telített, sokrétű időszaka, tükrözve a gazdasági alaphelyzetből adódó állapotokat; az udvar és a nép viszonyát, a nemes viszonyát az udvarhoz és a néphez, a nép hangját, ahogy ezekre a viszonylatokra reagál. A társadalom egésze egyéni esetek sorával tárja fel önmagát. Gyakoriak a jobbágylázadások;

2 a jobbágyok elszöknek földesuruk birtokáról.

3 Nagytétény hiteles képének megrajzolásához az anyagi emlékek feltárásával párhuzamosan kell feldolgozni a levéltári anyagot. Hiszen számos helytörténeti, építéstörténeti kérdésre nincs még megnyugtató válasz, bár az ásatások

4 részben már más megvilágításba helyezték a régebbi megállapításokat. * Cikkünk a szerző készülő nagyobb tanulmányának részlete.