Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)

Héjjné Détári Angéla: Az öntöttvas gyűjtemény új szerzeményeiről

HÉJJNÉ BÉTÁRI ANGÉLA AZ ÖNTÖTTVAS GYŰJTEMÉNY ÚJ SZERZEMÉNYEIRŐL Az 1956—57. év az Iparművészeti Múzeum vasgyűjteményének nem­várt nagyszámú és igen értékes gyarapodást hozott. Ez beszerzések révén 10 darab, valamint egy nagyjelentőségű magángyűjtemény átadása követ­keztében további 58 darab öntöttvas tárgyat tartalmaz. Meg kell említeni, hogy a vizsgálandó új szerzeményű műtárgyanyag — mint minden múzeum­ban általában — esetlegesen összegyűjtött. Egyrészt ugyanis az eladás cél­jából történt kínálat, vagy ajándékozási szándék, másrészt viszont gyűjte­ményeink hézagai szabták meg a beszerzések irányát. így a gyarapodás nemcsak változatos, térben és időben szerteágazó, de természetesen nagy minőségi különbségeket is mutat. Mivel azonban igen nagy százaléka rend­kívül érdekes, szép és jelentős alkotás, feltétlenül megérdemli, hogy közzé­tétel által szélesebb körben váljék ismertté. A könnyebb áttekintés céljából a tárgyak rendeltetésük szerint kialakult csoportjain belül előbb a magyar, majd a külországi öntvényekkel ismerkedjünk meg készítésük időrendjében. A vásárlások révén megszerzett anyag egyik legérdekesebbike kisméretű kerek érem. Egyik oldalán talapzatra állított méhkas előtt ülő hosszúruhás, jobbjában bőségszarut tartó allegorikus nőalak : a bőséges termelés, szor­galmas munka szimbóluma. Baljával magyar címeres pajzsra támaszkodik, a háttérben füstölgő kéményű gyárépület. Fent félkörben felirat : A MAGYAR IPAREGYESÜLÉT. Az alak lába alatti talajt jelző vízszintesnél kivehetetlen szignatúra, valamint leveles ornamentika. Az érem hátoldalán körben búzá­ból és gyümölcsös ágakból font, szalaggal összetartott koszorú, melyben három kicsiny címer : Erdélyé, Horvátországé és Szlavóniáé foglal helyet. A középmezőben írott betűs vésett felirat : A Munkácsi vasgyár-nak 1842. 1 (1—2. kép.) Ennek a jól komponált éremnek felirata szerint azonosnak kell lennie azzal, amellyel a Kossuth Lajos által életrehívott Magyar Iparegyesület a munkácsi uradalom Frigyesfalván működő vasöntödéjét kitüntette. Ugyanis Kossuth kiállítási beszámoló jelentésének dicsérő mondataiból tudjuk, hogy az 1842-ben megrendezett nagyjelentőségű Első Magyar Iparműkiállításon tetszetős és népszerű termékeinek sikeres szerepléséért „arany emlékpénzzel" jutalmazták. így tehát nyilvánvaló, hogy a ma már vasszínű, de finom csen­gésű emlékérmünk egyedüli darab. Mint ilyen, számottevő ipartörténeti és 1 55.1240.1. ltsz. átm : 3,8 cm. vast,: 0,3 cm 4 Iparművészeti Múzeum Evkönyve

Next

/
Thumbnails
Contents