Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)

HOPP FERENC KELETÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM - Pajor Géza: A Keletázsiai Művészeti Múzeum egyik újabb szerzeménye — egy rekeszzománc váza

testen levőhöz és különleges kifejeznivalójuk nincsen. A nyakon és talpon levő díszítés sok helyen megtalálható motívumokból áll és csupán dekoratív jelentőségük van. A vázák díszítésénél a kínai rekeszzománc, de még a kerámiaművességis igen sok esetben élesen elhatárolja egymástól az említett három fő részt még akkor is, ha a test ezen részei műszaki okokból nem is válnak el egymástól éles határvonallal. Pl. egy valószínűlegkésőbbi vázán is megtalálható a határozott vonalakkal lezárt hármas tagolá s ( 11. ábra). Már az első pillantásra is szembetűnő, hogy a víz, a vízpart, a hat állat és a vízinövények egységes egészet alkotnak. Egyszóval : együttesen egy vízparti jelenetet ábrázolnak. A kép hangulatos és mozgalmas, melyet határozottan meghúzott, éles vonalakkal értek el. A rekeszzománc-technika lényegéből fakad, hogy csak az erősen rajzos (tónusok nélküli) ábrázolások visszaadására a legmegfelelőbb.

13 A rendelkezésre álló színfelvevő területek a rekeszek nem is lehetnek mások mint éles határvonalúak. A rekeszzománc-tárgyak művészi vagy művészietlen jellege szoros összefüggésben van tehát azzal, hogy a készítője — tudatosan vagy nem tudatosan — felismeri e a rekeszzománc eme tulajdonságát. Egy tárgy különben is csak akkor lehet művészi, ha a tárgy valamilyen szempontból — a tárgy alakját, díszítése színeinek harmóniáját stb.-t tekintve — művészi jelleget is visel, tehát ha bizonyos vonatkozásokban a képzőművészet alkotásainak jellegét is magán hordozza. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy képes valamilyen érzelem, eszme méltó kifejezésére.

14 Az ismertetésünkben szereplő váza ebből a szempontból is megállja a helyét. Mint láttuk, technikailag ügyes, jóminőségű munkának bizonyult. Művészileg pedig szintén megfelel a követelményeknek. A testen levő díszítés akár festmény formájában is elképzelhető. Talán nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a váza díszítése ugyanazt a hangulatot, eszmét kívánja kifejezni, mint sok festmény a Csing-dinasztia korából. Könnyen lehetséges még az is, hogy az eredeti rajzként, melyből a díszítés készítője a díszítést kialakította, egy festő műve szerepelt. Ugyanis van példa arra, hogy ismert festő egyik művét rekeszzománcon láthatjuk viszont. Összehasonlításul közöljük egy ismeretlen Csing-kori festő egyik művét

15 (ld. 2. kép). Természetesen csak eszmeileg akarjuk a festményt és a váza díszítését összehasonlítani. Kétségtelen, hogy a tartalmuk lényegében azonos. A váza készítésének idejét nem könnyű meghatározni. Datálás (Nienhao) nincs a tárgy fenekén. Más szempontból kiindulva azonban, így pl. a díszítés jellege, az uralkodó rózsaszín, a nyak felerősítésének módja a testre stb. azt kell mondanunk, hogy a vázát a Csienlung korban készítették. Ennek kétséget kizáró bizonyításához azonban még további kutatásokra van szükség. 13 Ezzel kapcsolatban csak megemlítjük, bogy a Csienlung utáni időszakban, amikor a rekeszzománcgyártás már hanyatlásnak indult és a művészi színvonal is csökken, megkísérelték a tónusábrázolást is a színek egymásbaolvasztásával rekeszszalag nélkül. 14 V. ö. Kakán szovjet professzor cikkétaz Iszkusztvo 1956. január-februári számában. 15 V. ö. Münsterberg : i. m. II. kötet 468. p.