Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)

Kornádi István: Az Iparművészeti Múzeum szecessziós gobelinjei a gödöllői művésztelep tükrében

Zichy István, Undi Mariska, majd az ifjabb nemzedékből az 1908-ban jött Remsey Jenő, Mihály Rezső és Charles de Fontenay. Körösfői és Belmonte őszinte megértése eredményeként az 1907-es évben alkották az első gödöllői gobelint. „A jó kormányos" című nagyméretű gobelin Körösfői szemléletét szólaltatja meg. Sajnos, ez a gobelin eltűnt s csak Dénes Jenő, Körösfői életrajzában találjuk nyomát. ,,Az emberiség hajóját, melynek orrában maga a művész ül, a Szeretet, Megismerés, Erély és a Jóravaló készség géniusza ragadják tova. Egyszerű, világosan tagolt, szimmetrikus kompozíció. A kép valóságos középpontjától jobbra és balra gondosan elhelyezett tömegekkel. A két hajó árboc függőlegeseivel élénk ellentétet alkot a vízszintes horizont. Ebben az ellentétben, mint átmenet és kiegyenlítődés — jut szerephez a hajótest felhajtott peremének görbülete és a duzzadó vitorlák íves vonala. A színezésben a tompított téglavörös uralkodik, amihez sötétbarna, a vízfelület tompa zöldje és az ég szürkébe ereszkedő kékeslilája adja a kíséretet." Rövidesen újabb gobelinnel lepték meg az Iparművészeti Társulatot. Lötz Károly Pesti Vigadójának falképei ihlették meg valószínűleg Körösfőit, mikor is „Argirus királyfi és Tündér Ilona" c. gobelinjét tervezte. Azon részletét dolgozza fel a mesének, mikor a királyfi és Tündér Hona az arany almafa alatt szerelmi álomra hajtják fejüket, miközben a gonosz boszorkány levág egy fürtöt Tündér Ilona aranyszín hajából. Szimmetrikus kompozíció ez is. A képszerkezet a középen elhelyezett függőleges tengelyű almafára támaszkodik. Finoman ívelt vonalak enyhítik a geometrikus szerkezet súlyát. Széles bordűrjének hattyúi Körösfői dekora4. kép. Körösfői Krieseh : Ádám és "Éva