Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)

Kornádi István: Az Iparművészeti Múzeum szecessziós gobelinjei a gödöllői művésztelep tükrében

iparművészeiét keltette életre — a falkárpit szövést. Régi festési eljárásokat elevenít fel. Mint mondja : ... magam festettem gyapjút vörösre, ugyanazon eljárással, melyet a héber festők űztek ... s amit az arabok al kermesnek neveznek". (1. kép.) Nem csodálkozhatunk tehát, hogy Körösfői gobelin művészetét is megihlette. S midőn Gödöllőn az első műhelyt felállították, a szövőműhely volt az, mely oly jelentőssé tette ezt a művésztelepet. Ezért mondhatjuk azt, hogy a gödöllőiek munkásságában az új művészeti irányzat egyesül a középkor szellemiségével, mivel a munka tisztasága és W. Morris kutató iparművészete itt talált talajra haznákban. Ez az új, a naturalizmus korának árama — vagyis a növényi ornamentum stilizálása és teljesen egyéni felfogása— jellemző a gödöllői művésztelepre is, mely az újat elfogadta, de átvett még egy olyan művészeti irányzatot is, melynek jövőjót tisztán látták, ez pedig a gobelin. A gödöllői művésztelep születését Abt Antal kolozsvári professzornak köszönheti, ki kérte — közeli rokonát, Körösfőit —, hogy valahol Pestkörnyéken keressen számára egy szép nyugalmas helyet, ahol öreg napjait nyugalomban eltöltheti. Előzőleg Körösfői már foglalkozott egy mütermes családi ház gondolatával, de ezt ő a Rózsadombon szándékozott felépíteni. Abt professzor kérése keresésre ösztönözte, s így találta megfelelőbbnek Gödöllőt, nemcsak Abték, hanem a maga számára is. Abt Antal váratlanul elhunyt, de Körösfőiék 1902 júniusában kiköltöztek Gödöllőre. Alig telepedtek meg, mikor is az Iparművészeti Társulat nagy aggodalommal tárgyalta a pozsonyi szövőiskola és a csődbejutott torontáli szőnyeggyár ügyét. Ugyanis félő volt, hogy iparművészetünk egyik értékes ágát súlyos veszteség érheti. Körösfői maga is résztvett ezen az ülésen, mivel sokat foglalkozott szőnyegtervezéssel. Ekkor felötlött benne az a gondolat, hogy nemcsak tervezője, hanem vezetője lenne egy új művészeti célkitűzéseket teremtő műhelynek. Rövidesen teljesült elképzelése, mivel Kovalszky Sarolta, a német-eleméri szövődé tulajdonosa — idős korára hivatkozva — átadta szövőszékeit. Ekkor már Torontálból is kaptak szövőszéket. S ami felszerelés még hiányzott, azt Körösfői saját erejéből szerezte be. 1904-ben találkozott Körösfői és Belmonte Leó, melynek eredményeképpen Belmonte kiment Párizsba és ott a ,,

Manufacture des Gobelins" szövőműhelyében elsajátította a gobelinszövés technikáját, továbbá &• fonalfestést. 1. kép. W. Morris : Harkályok