Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)

Héjjné Détári Angéla: Az öntöttvas gyűjtemény új szerzeményeiről

buste portraitszerü hűséggel megmintázott, sikerült, jól jellemzett emberábrázolás a század közepéről. A kisplasztikák között meg kell még említeni a lapos lépcsőzetű, hasáb alakú talapzaton álló férfiszent — meglevő attribútumai szerint — Nepomuki szent János szobrocskáját.

26 Papi ruhája fölött miseingben és rövid szőrmegallérban mutatja alakját a jelzetlen, de valószínűleg Munkácson készült ábrázolás. A nem magyar kisplasztikákat képviseli egy igen jó kvalitású karakterisztikus király mellszobor.

27 A tagolt kerek talpra helyezett buste kihajtott köpeny alatt rendjeles katonai egyenruhát visel, elöl : FRANZ JOSEF I. felirattal. Hátoldalon benyomott : K. K. Kunsterzgiesserei — A. R. V. Fernkorn jelzés. 1860 körül készülhetett Anton Ritter von Fernkorn

28 igen jelentős osztrák szobrász — egy időben a gyár vezetője — modellje után a császári és királyi öntödében, Bécsben. — Ide tartozik még a XIX. század közepén neobarokk stílusban készült kagylós díszű kis konzolpár, rajtuk kerek talpon oldalra forduló egy-egy puttófej,

29 hajukban virágokkal, illetve gyümölcsökkel. — Igen finoman megmintázott kerekplasztika a természetes nagyságnál jóval kisebb —- valószínűleg istállódíszként alkalmazott — lófej,

30 előre figyelő szemekkel, nyitott szájjal, szinte lüktető erekkel kb. a század harmadik negyedéből. Utóbbi tárgyak eredete nem bizonyítható, azonban feltételezhetően osztrák, vagy német öntvények. A gyűjtemény nagyszámú használati és dísztárgyainak sorát azok legidősebbike, egy empire stílusú torna súlyzó nyitja meg a XIX. század legelejéről. Baluszter alakú fa szára két végén egy-egy kissé lapított gömbalakú nagy golyó, melyek vízszintes irányban domború övvel kettéválasztottak. Az öv alatt és fölött akantuszlevélsor helyezkedik el.

31 Eredete ismeretlen. A dísztányérok között munkácsi készítésű közismert darabokon kívül —mind a négy pár csigás indával díszített, áttört kerek tányér,

32 valamint az öt kis szőlőlevólből kialakított nagyobb szőlőlevél alakú

33 — néhány egyéb is szerepel. Itt egy ismeretlen típusú tányérka olyan magyar vasgyárra, a resicai gyárra irányítja a figyelmet, mely 1854 óta az osztrák—magyar államvasút társaság bánya- és kohóműveinek gócpontjában volt, de dísztárgyként forgalomba hozott darabjai eddig még nem ismeretesek múzeumainkban. Ez a tárgy hullámos szélű kerek tányér, széles peremén gótikus mérműves motívumokkal áttört, melyben egymásbakapcsolódó félkörök és szamárhátívek váltakoznak. Középrésze tömör és ugyancsak szerkesztéses, de domborművű ábrákkal. Ezeken belül a gótikus építészet és díszítőművészet csipkeszerűen finom és változatos díszítményei, a közismert körbefoglalt négylevelű lóherék, háromkarélyos idomok, halhólyag motívumok, karcsú szirmú rozetták és csúcsívek szerepelnek.

34 (13—14. kép). 2(i 57J53.1. ltsz. m: 26 cm, tol.: 8,5x8,3 cm. 27 57.352.1. ltsz. m : 29,5 cm, tal. átm.: 9,8 cm. 28 Tieme-Becker : Allgemeines Lexikon der Bildenden Künstler. 11. k. 428 — 29. o. 29 57.357.1 — 2. ltsz. m: 50 cm. 30 57.355.1. ltsz. h : 16 cm. 31 57.400.1. ltsz. h : 35 cm. 32 57.370.1 — 2. ltsz. átm.: 22,3 cm. 33 5 7.371.1. ltsz. átm.: 24,5 cm. 31 57.372.1. ltsz. átm : 20,3 cm.