Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)

Héjjné Détári Angéla: Az öntöttvas gyűjtemény új szerzeményeiről

6. kép. Kossuth Lajos mellszobra. Jelzés : Munka ts ,,Az ember még az istenség eszméjét is személyesítette a művészetben ; szüksége van, hogy a polgári erényt s azt, amit az emberben nagynak nevezünk, szembesítve lássa maga előtt. Bírnunk kell nagy férfiaink képmásait szoborban és rajzokban, hogy jelül szolgáljanak, melyhez naponként elvezessék az apák fiaikat honszerelemre buzdítani."

14 Nem véletlen tehát, hogy a tehetséges Schossel András által készített kisméretű alkotás ellen — mint írják

15 — valóságos irtóhadjáratot indítottak a ,,Bach huszárok" úgyannyira, hogy az eldugott és megmaradt néhány példány műértékén kívül nemcsak becses történeti emlék, hanem nagy ritkaság is. Újságcikkek

16 ezzel kapcsolatban arról tudósítanak, hogy a világosi fegyverletétel után valamennyi Kossuth mellszobrot lefoglalták és megsemmisítették, ,,csak egy példány maradt belőle — így tartja a hagyomány — s ez az aradi várat megszálló osztrák sereg Brunner nevezetű századosának a kezébe került, aki azzal szórakozott, hogy a Kossuth szobrot felakasztotta egy spárgára az íróasztala fölé s ha valaki engedélyt kért tőle az aradi várban sínylődő magyar rabok meglátogatására, a szobrot csúfondárosan lóbálni kezdte. Egy alkalommal azonban póruljárt, Schott László honvédőrnagy íelesége is jelentkezett Brunnernél, hogy férjét meglátogathassa, de mikor Kossuth Lajos felakasztott szobrát meglátta, az osztrák kapitányt úgy vágta nyakon, hogy lefordult a székről. Szerencsére 14 Az idézetet közli Vayer Lajos : Kossuth alakja az egykorú művészetben. Emlékkönyv Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára. Bp. 1952. IL k. 436. o. n. D. Szemző Piroska után 1. ott. 15 Vozáry Aladár: Munkács. Bp. 1943. Officina képeskönyvek 55. 19. o. 16 Magyarság, 1927. május 7., s ezt idézi Az őslakó, 1942. április 19. Munkácsi biedermeier c. cikke.