Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)
Sternegg Mária: Iróalmáriumok Debrecenből
nek, ún. tabernákulummik a rajza. Felépítésük és faragott díszítésük Louis XVI. stílusú. A rajzokon jelezték a borítást, de a berakást nem, így az asztalosnak a kivitelezésben nagy szabadsága volt a különböző díszítőelemek alkalmazásánál. Mindezen rajzok között, sőt a megelőző, ill. következő évtizedek remekrajzai között sem találunk olyat, amelyik írószekrényeink valamelyikének terve lehetne. Ránk maradt írásbeli adat szerint azonban egy debreceni asztalos legénynek, Mezei Mihálynak 1789. november 21-én az asztaloscéh által „a Remek meg engedtetett egy író Almáriumba". 20 Ezzel a bútor megnevezéssel és úgy is mint a remek tárgyával itt találkozunk először a debreceni asztaloscéh iratokban. Mezei Mihálynak 1787. esztendőből készített rajza maradt ránk, de ez még a szokványos „almárium"-ot, a kétajtós, korinthusi pilaszterekkel tagozott nagy ruhásszekrényt ábrázolja. Valószínű, hogy a változtatás kérésének oka az oszlopos szekrény nehezen eladható volta volt. Mindebből azonban még nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a bemutatott írószekrények közül valamelyik Mezei Mihály munkája volna, bár mindhárom bútor olyan, hogy mesterremekbe készült „íróalmárium" is lehetett. Az itt felsorolt remekrajzokon szereplő bútorok közül egyelőre egyet sem ismerünk valóságban. E rajzokból, valamint levéltári adatokból irószekrényeink alkotójának vagy alkotóinak személye meg nem állapítható. Még azt sem lehet megnyugtató biztonsággal eldönteni, vajon egy műhelyből, egy mester keze alól került-e ki mindhárom darab. Fent már vázolt formai hasonlóságok alapján nem lehetetlen, hogy egy mesternek egymás után néhány éves időközökkel alkotott alkotásairól van szó. Valószínűbb azonban, hogy a Simonffy féle írószekrény mestere más, mint a másik kettőé. Alkotójának rajzkészsége kezdetlegesebb, a berakás virágai egy másik felfogás tükrözői. Sajnálatos tény a bútordarab egykori mostoha sorsa, ugyanis hosszú évekig állt zöldre mázolva egy fészerben. A rossz tárolás, majd a festékréteg eltávolítása, a gondos restaurálás elmaradása miatt fakultak meg a borítófák, hatnak erőtlenebbül kedves díszítményei. Spah Sámuel egykori írószekrénye magas európai színvonalat megütő remekmű, egyik legszebb XVIII. századvégi bútoremlékünk. Az Ecsedi Csapó féle írószekrény feltételezésem szerint a Spah féle írószekrény ismeretében született, de példaképét nem éri el. Az sincs azonban kizárva, hogy ugyanannak a művészi elgondolásnak első, kevésbé tökéletes megfogalmazása. A magyar asztalosközpontok emlékanyag gyűjtésének kezdeti stádiumában nem lehet célunk átfogó tudományos megállapításokra törekedni. A kutató feladata még hosszú ideig elsősorban az anyag gyűjtése és publikálása lesz. Debrecen város vonatkozásában sem teljes még fenti célokra törekvő munkám. Jelen dolgozatban bemutatott írószekrények azzal a tanulsággal szolgálnak, hogy már egy város emlékeinek összegyűjtése is lehetőséget nyújtott onnan származó, de onnan elkerült bútor származásának megállapítására. Talán lehetőség nyílik egykor arra, hogy a magyar származású bútort ha nem is mester, de kor és közelebbi származási hely szempontjából hasonló bizton20 Lásd : 17 sz. j.: vonatkozó bejegyzés : 1789. Nov. 21., és 18. sz. j. 24. Mezei Mihály rajzolása. In Ao 1787. Die 27-a Jvrny".
