Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)

Sternegg Mária: Iróalmáriumok Debrecenből

7. kép. írószekrény (III. sz.) ségben három fiók helyezkedik el kiugró középrésszel. A három írószekrény méretei hasonlóak : a magasság méretei : 1.108, 2.111, 3.106 m ; szélesség méretei : 126, 130, 129 cm ; mélység méretei 62, 59, 60 cm. Nem tekinthető lokális jellegnek mindhárom bútoron a díszítés szerkezeti alapmotívumainak ismétlődése : a) hosszúkás négyszögletes mezőket alkotó keretelések hangsúlyozott sarkokkal, b) a mezők alsó sarkaiban átlós irányban elhelyezett virágok, c) és a figurális és növényi díszítő motívumok megjelenési helyei. Nem szokatlan a furnir változatos felhelyezése, amellyel az asztalos önmagában is díszítő hatást tud elérni. (Lásd 1., 3., 7. kép) Megegyező a Spah és ecsedi Csapó írószekrények oldalfalainak felső ötszögű mezőiben a berakás főmotívuma, kisebb-nagyobb kétszínű pálcikák sorakoznak egymástól egyenlő távolságban. Közös jellegzetessége a három darabnak gazdag díszítésük, amely szépen emeli ki a bútorok természetes összetevő részeit, és felhasználja a Louis XVI. ornamentika gazdag tárházának legkülönbözőbb változatait.

8 8 Nagyon megnehezíti a bútorok leíró tárgyalását az a hiányosság, amely bútorművészeti műszavak (terminus technikus) tekintetében a magyar nyelvben fennáll.