Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)

Sternegg Mária: Iróalmáriumok Debrecenből

3. kép. írószekrény (II. sz.) hasábok fokozzák. Különös eleganciát kölcsönöznek a bútornak egykorú sima sárgaréz veretei. Ez a második írószekrény szintén egy tekintélyes, gazdag kereskedő, Spah Sámuel tulajdona volt, aki Kassáról származott Debrecenbe a kereskedelmi tudományok elsajátítására. Itt megszeretvén a helyet 1770-ben felvétette magát a Nemes Kalmár Társaság tagjai közé, egyben felvették a debreceni polgárok díszes sorába is. Ugyanekkor meg is nősült, elve vén Vanner alias Laki Mátyás debreceni kalmár özvegyét, akivel egy rakott üzletet kapott. Spah Sámuel és neje nem soká folytatták együtt üzletüket, mert Spahné 5 év múlva meghalt, így az üzlet az urára és az első házasságából származott egyetlen leányára, Laki Juliannára maradt. Spah Sámuel 1776-ban újra megnősült, elvevén harsáni Békéssy Mihály debreceni vagyonos kalmár és neje veresmarti Veresmarthy Kata leányát. ( Veresmarthy Kata előbb ns. Lengyel János kalmár felesége volt, akitől úgy mint második urától is szép üzletet örökölt.) Alighogy Spah Sámuel Békéssy Máriát feleségül vette, új anyósa, özv. Békéssy Mihályné 1777-ben átadta vejének üzletét. így Spah Sámuel tulajdonképpen három alapból összeolvadt nagy üzletben tevékenykedett. Spah Sámuelnek a két házasságából két fia született : Sámuel és Gábor, akiket szintén