Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)

Sternegg Mária: Iróalmáriumok Debrecenből

ségül Oroszy István kalmár özvegyét Béllyey Erzsébetet, akivel rakott boltot kapnak. Házasságukból tizenegy gyermek született. A fiúk letöltik az öt inasi esztendőt és mind fel is szabadul. Simonffy Sámuel mint kereskedő a tizenkét classisból párszor az elsőben, általában a másodikban rójja le adóját, amely 1817-ig állandó emelkedést mutat. Több ház, nyilas föld, szőlőskert tulajdonosa, készpénz-vagyonából a városnak nem egyszer kölcsönt ad. Mellőzve most számtalan tisztségének felsorolását, csak a legjelentősebbeket említem: Debrecen városnak főbíráj debreceni református egyház ós kollégium főkurátora volt 1810-től 1821-ben bekövetkezett haláláig. Üzletét a halála előtti évben eladta, felesége azonban élete végéig a Kalmár Társaság tagja maradt. 2- ké

P- A második írószekrénnyel ugyanAz I. sz. írószekrény oldalfala csak Debrecenben találkoztam. Ez tökéletes épségben és szépségben maradt ránk és európai viszonylatban is kiemelkedő műremeknek számít. (3. kép) Az előbbi darab borítófái mellett alkotója több helyen tiszafát is használt. Négy lefelé keskenyedő, alacsony, gyöngyökkel kifaragott hasábos lábon emelkedik a szekrénytest, az előbbivel pontosan megegyező felépítésben. Tagoltságát tipikus „copf" díszítőelemek hangsúlyozzák ; a sík felületeken szerencsésen keverednek a figurális, növényi és geometrikus díszítmények. Az alsó fiókhomloklapok teljes szélességükben díszítettek. Művészien megrajzolt a kiugró középrészeken az egy száron kétfelé hajló kinyílott és bimbós szegfű. (4. kép) A lehajtható írólapon (5. kép) — sötétebb alap által kiemelve — két félig kinyílt és egy kibomlott szirmú szegfű pompázik, mellette kétoldalt a világos mezőben két táncoló alak, egy gavallér és egy dáma látható. Viseletük a XVIII. század második felének franciás, úri divatja. A hölgy ,,

croisé" a férfi „éfassé" pózban valamely korabeli gavotte vagy passepied egy szökellését idézi. Figyelemreméltó, hogy a hölgy kötényt hord és azt emelinti bal kezével, ami szokatlan a hasonló típusú külföldi táncábrázolásoknál.

3 A virágot s e két figurát a Louis XVI. stílust jellemző geometrikus elemekből készült keret fogja egybe. Az írólap melletti kis fiókok homloklapján két-két egymásfeléhajló rózsa látható. Az írószekrény oldalfalának (6. kép) felső részét ötszögű mezőben váltakozó hosszúságú pálcika berakás díszíti, e fölött középen célkörök és cseppek láthatók. Az alsó részben geometrikus csíkberakás összefonódó ágainak keretében térhatást keltő rácsintarzia látható, találkozási pontjain a térhatást kis 3 A tánclépés megfejtésében köszönettel tartozom értékes, szíves közléseiért Lőrincz Györgynek, az Állami Balett Intézet igazgatójának.